Azt már az adó bevezetése előtt tudni lehetett, hogy a korábbi progresszív adórendszerről az egykulcsosra történő átállás miatt 4-500 milliárd forintos lyuk képződik a büdzsében. Az Eurostat hétfői közlése szerint, mely az egyes adómértékek mellett a GDP százalékában mért adóbevételeket is szemlélteti, 2010-ben Magyarország regisztrálta a legnagyobb arányú csökkenést az adóbevételek terén. Míg 2009-ben ugyanis még a GDP-arányában 40,1 százalékot tettek ki az így befolyt összegek, addig 2010-re ez 37,7 százalékra esett vissza.
A legnagyobb visszaeséssel az átlag felettiből átlag alattiba
Ezzel a 2,4 százalékpontos csökkenéssel egyébként az Unióban a legmagasabb arányú mérséklődést kellett realizálnia hazánknak a statisztika szerint. Ezzel szemben sem az uniós átlag, sem pedig az eurózónás átlag nem változott nagy mértékben: előbbi 38,4 százaléka stagnálást mutatott, a zóna adata pedig 1 bázisponttal 38,9 százalékra csökkent. Míg 2009-ben a 40,1 százalékos GDP-arányos adóbevétel átlag felettinek mutatkozott, addig 2010-re már az átlag alá csúszott hazánk a 37,7 százalékkal, bár ez a többi tagországhoz képest a középmezőnybe sorolja országunkat ebből a szempontból.
Érdemes megnézni egyébként a régiós országokat is, hiszen a magyar 37,7 százalék a román (27,2 százalék), szlovák (28,1 százalék), lengyel (31,8 százalék) és a cseh (33,8 százalék) eredménytől is magasabbnak mutatkozott. A szomszédos Ausztriától azonban jelentősen el vagyunk maradva, hiszen bár csökkent a GDP-arányos adóbevétele 2010-ben, az mégsem esett 42 százalék alá.
A negyedik legmagasabb a fogyasztást és munkát terhelő adó mértéke
A munkát terhelő adók (szja, egészség- és nyugdíjjárulékok) tekintetében korábban már mi is megírtuk, hogy uniós viszonylatban az élvonalba tartozunk ebben a tekintetben a 2012-es változásoknak köszönhetően, ugyanakkor az OECD által készített egyik tanulmány azt is megerősítette, hogy már a 2011-es adóterheléssel is Európa élvonalába tartoztunk.
Az Eurostat adata szerint 2010-ben a munkát terhelő adók 39,4 százaléka a negyedik legmagasabb volt: nálunk nagyobb mértékben csak Belgiumban (42,5 százalék), Franciaországban (41 százalék) és Olaszországban (42,6 százalék) adóztatták az élőmunkát. Ez pedig 2011-ben a növekedésnek köszönhetően még "előkelőbb" helyre sorolt minket, a számításaink szerint 2012-ben pedig a második legmagasabb lesz uniós szinten az adó mértéke az átlagkereset 67 százalékáért dolgozók esetében. Történt mindez annak ellenére, hogy a kormány az élőmunka terheinek csökkentése mellett kötelezte el magát, ehelyett sokkal inkább a fogyasztást terhelnék.
Egyébként a fogyasztást terhelő adók terén is hasonló volt a helyzet, hiszen a negyedik legmagasabb a magyar adómérték az Unión belül. Nálunk nagyobb mértékkel csak Dániában (31,5 százalék), Luxemburgban (27,3 százalék) és Svédországban (28,1 százalék) találkozni.
A fogyasztást és a munkát terhelő adók mértéke is előző évhez viszonyítva némi csökkenést mutatott: az előbbi mindössze 2 bázisponttal csökken 27,2 százalékra, a munka terhe pedig 1,4 százalékponttal 39,4 százalékra.
Magyarországon a legmagasabb az áfa mértéke
2012-től a korábbi 25 százalékos áfakulcs 27-re emelkedett, ezzel pedig éllovas lett Magyarország, hiszen egyetlen más országban sem róttak ki ilyen magas terhet. A második legmagasabb áfa az északi államokhoz kapcsolódik, hiszen Svédországban és Dániában is egyaránt 25 százalékos kulcsot határozott meg a kormány.
A szomszédos országok közül Szlovákia és Csehország áfája megegyezik az eurózónás 20 százalékos átlaggal, ezzel szemben Romániában 24, Lengyelországban pedig 23 százalékos adó terheli a fogyasztást.
Székely Sarolta
mfor.hu
