A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a napokban közzétett infografikája szerint a magyarok jó helyzetben vannak sok más ország polgáraihoz képest. A túlzott munkaterhelést a felmérés szerint viszonylag kevés embernek kell elviselni. A tavaly már megismertetett Better Life index eredményei összességében nem festenek rózsás képet. Érdemes felidézni tehát a korábbi számokat.
Az OECD vonatkozó kutatása 36 ország szubjektíven értelmezhető tényezők alapján rangsorolja a térség országait az élettel való elégedettséget illetően. Ez az index nem kizárólag a klasszikus gazdasági adatokat, hanem számos szubjektív társadalmi és környezetvédelmi indikátort is figyelembe vesz, így jól látható, hogy a leggazdagabb országok is szembesülnek jó néhány kihívással. Ez az index a jövedelmi és a gazdasági helyzet puszta számait meghaladva mutatja be a jólétet, azért megfigyelhető egy nagyon erős korreláció a jövedelmi szint és az általános jólét között.
2,8 milliárd egy autóért - gyönyörű autócsodák
A kutatás nem csak a kérdés feltevésekor éppen aktuális érzésekre kíváncsi, hanem a válaszadó hosszabb távú vágyait, motivációit is igyekszik becsatornázni, például olyan kérdések feltevésével, mint hogy hogyan látják az emberek az életüket, mint egészet, vagy, hogy milyen előrejelzéseik, érzéseik vannak azzal kapcsolatban. A kérdésekre 1 és 10 közötti értékekkel lehet válaszolni. Az OECD összehasonlító vizsgálatában 2013-ban minden szubjektíven értelmezhető tényező szerint Magyarország volt a legboldogtalanabb nemzet a legtöbb tényező összeredményét figyelembe véve. Ez 2015-re jelentősen javult, de az élettel való elégedettséget közvetlen vizsgáló tényező szerint Magyarország még mindig rossz helyen szerepel. Ez 2013-ben 4,7, 2014-ben és tavaly pedig 4,8 volt. A nemzetközi átlag egyébként 6,6-os volt.
Nemek szerint vizsgálva az eredményeket kiderül, hogy a férfiak 4,8-as eredménnyel összességében némileg elégedettebbek voltak az életet illető kilátásaikkal, mint a nők, akik 4,6-osra értékelték az elégedettségüket 2013-ban. A 2014-es felmérésben ez az érték a nőknél 4,8, a férfiaknál pedig 5,1. Meglepő módon a legfrissebb, tavalyi mérőszámok nem változtak semmit sem 2014 óta, továbbra is 4,8-as érték szerepel a nőknél, és 5,1 a férfiaknál az élettel való elégedettségüket tekintve.
A munka és a magánélet közötti egyensúlyozás is egy olyan érzékeny dolog, amellyel minden munkavállaló kénytelen szembenézni élete során. A munka, a magánélet és a családi elfoglaltságok közötti lavírozás a háztartás minden tagjának a közérzetére nézve következményekkel jár.
Az OECD-országokat tekintve megközelítőleg 13 százalék azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik legalább heti 50 órát dolgoznak, ami nem számít magas értéknek. A ledolgozott órák számát magasan Törökország vezeti, ahol a munkavállalók 41 százaléka dolgozik hosszú munkaórákban. Fontos azt is hozzátenni, hogy Törökországban ugyanakkor a 2015-ös adatok szerint a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta, tehát igazából kevesebben dolgoznak le, arányaiban jóval hosszabb munkaórákat.
A nemek arányát tekintve az OECD-térségben több férfi dolgozik le kimagaslóan hosszú munkaórákat, mint nő. A férfi munkavállalók 17 százaléka esik bele ebbe a kategóriába, a női munkavállalóknak pedig a 7 százaléka. Magyarországon az ilyen hosszú munkaórák a munkavállalók 3,2 százalékát érintik. Ebbe a dolgozó férfiak 5 százaléka, míg a dolgozó nők 2 százaléka tartozik hazánkban.
Ezek a legőrültebb munkák
A foglalkoztatási rátát vizsgáló tényező szerint sem vagyunk jó helyen. 2013-ban Görögország és Törökország után a harmadik legrosszabb mutatót produkáltuk, ez 2015-ben is hasonlóan sereghajtói státuszt mutat, Görögország, Törökország, Olaszország és Spanyolország után nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta. A hosszú távú munkanélküliség mértékét tekintve pedig az alsó harmadba tartozunk a tavalyi eredmények alapján.
mfor.hu
