Széttört a minőségi oktatásunkba vetett hit
Ami a versenyképességet illeti, aggasztó, hogy a magyar vállalkozások mindössze tíz százaléka gondolta úgy, hogy felkészültek a versenyre a nemzetközi cégekkel szemben a hazai piacon, és csak minden huszadik véli úgy, hogy a nemzetközi piacon is alkalmasak a megmérettetésre. Ezen a téren hazánk nagyon nagy lemaradásban van a többi államhoz képest, főleg Lengyelországgal szemben.
Cégeink egyetlen vigasza és igazi fegyvere az innováció és a fejlődés. Persze hozzá kell tenni azt is, hogy ebben egyaránt hisznek a többi ország vállalkozásai is. A megkérdezettek szerint ez hosszú távon erős mozgatórugója lehet a gazdasági élet fejlődésének.
Lesújtó kép az oktatásról
A minőségi közoktatásról alkotott kép szétfoszlásáról tanúskodik az emberi erőforrások elérhetőségének megítélése is. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka gondolja úgy, hogy jelenlegi oktatási rendszerünk alkalmas a munkaerőpiac kiszolgálására. (Itt különösen a szakképzés kérdéséről van szó). Ez az arány a régióban hasonlóan rossz: Csehországban 25, Szlovákiában pedig csak tíz százalék ítélte megfelelőnek az oktatási rendszert.
A vállalkozások saját magukat itthon szorgalmasnak és céltudatosnak tartják, ám az némiképpen beárnyékolja a képet, hogy a közvélekedés kifejezetten negatívnak ítéli meg a vállalkozásokat az üzleti etika terén. Ezen persze nincs mit csodálkozni - az adóelkerülés és a fekete gazdaság mértékéből kiindulva. (Hazánkban a fekete gazdaság aránya a becslések szerint a GDP harminc százaléka).
F. Sz. E.
