A strukturális átalakítás kiemelt támogatottságot élvez a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportokban (a tervet spontán megnevezni tudó 18 és 29 év közöttiek és a 60 éven felüliek 58-58 százaléka szerint inkább előnyös lesz az ország szempontjából), iskolai végzettség szerint a diplomások (58 százalék), településtípus szerint pedig a megyei jogú városban élők körében (61 százalék).
A Széll Kálmán Tervből kiragadott főbb elemekkel az emberek többsége egyetért. A parlament elsőként a csomag egyik legtámogatottabb pontját, a távhőárakra vonatkozó szabályozást fogadta el. A magyarok 81 százaléka szerint a kormánynak szabályoznia kell a rezsiköltségek emelkedését – az állítással leginkább a hatvan éven felüliek (83 százalék), településtípusok szerint a megyei jogú városban élők (85 százalék), pártszimpátia szerint pedig a Jobbikkal szimpatizálók értenek egyet (89 százalék).
A bankadó bevezetésének negatív hozadékai nem érezhetőek a lakosság körében, hiszen a megkérdezettek mindössze 13 százaléka nem ért egyet az adó megtartásával.
A magyarok 57 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek sok esetben akkor is igénybe vesznek orvosi ellátást, ha arra nem lenne szükségük. További érdekesség, hogy a válaszadók 68 százaléka szerint a magyarok indokolatlanul sok gyógyszert fogyasztanak, miközben a generikus gyógyszerekre vonatkozó állítással kapcsolatban a megkérdezettek közel kétharmada foglalt úgy állást, hogy ha választhatna megszokott gyógyszere és egy ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb medicina közül, akkor előbbit preferálná.
A korkedvezményes nyugdíjazás jelenlegi rendszerét a válaszadók 42 százaléka tartja támogathatónak, míg 54 százaléka az egységes korhatár bevezetését helyesli.
mfor.hu