A társaság közleménye szerint még mindig kisebbségben vannak, akik számlavezető bankjuk csődjétől tartanak, ám egyre nő az arányuk: a tavaly decemberi 15 százalékról februárra 21 százalékra. Februárban a válaszadók négytizede úgy vélte, államcsőd következhet be, háromtizedük szerint pedig nagy magyar bankok csődje várható. Legutóbb 2008 októberében volt ehhez hasonlóan magas az államcsődöt vagy nagy bankok csődjét valószínűsítő válaszadók aránya - áll a közleményben.
Decemberhez képest számottevően, 7 százalékkal nőtt azok aránya, akik kiadásaik visszafogását vagy a nagyobb kiadások elhalasztását tervezik. Mindezek függvényében a Szonda Ipsos elemzői szerint a lakossági fogyasztás nagyarányú visszaesése várható.
Annak ellenére, hogy a munkanélküliek számának emelkedését sokan valószínűsítik a válság egyik lehetséges következményeként (94 százalék), mégis a válaszadók mindössze 29 százaléka vélte úgy, hogy elveszítheti munkahelyét. A felmérés szerint a válság súlyosbodásával párhuzamosan egyre többen és gyakrabban tájékozódnak a pénzügyi-gazdasági kérdésekről, megnőtt az online gazdasági lapok olvasottsága.
Számottevően nőtt azok aránya, akik többet szeretnének tudni a pénzügyi folyamatokról. A megkérdezettek a leginkább hiteles információforrásnak – úgy decemberben, mint februárban – a független gazdasági elemzőket tekintették. Ezzel ellentétben a vizsgálat időtartama során lényegesen csökkent a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének hitelessége - derül ki az eredményekből.
A Szonda Ipsos Válságmonitor nevű kutatássorozatban 2008 októberétől lakossági és vállalati célcsoportokban online kutatásokat végzett a pénzügyi-gazdasági válság megítélésével kapcsolatban. A lakossági kutatás a magyar felnőtt internet-használókat reprezentálja nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. A vállalati kutatás a magyarországi közepes és nagyvállalatokra reprezentatív (50 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok).
