Továbbra is erős a magyar gazdaságban az inflációs nyomás – kommentálta a KSH keddi jelentéséét Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint elsősorban az élelmiszer- és az energiaárak emelkedése okozza pénzromlást. Emiatt egyre kisebb az esély arra, hogy a következő hónapokban csökkenjenek a kamatok.
Robbantak az élelmiszerárak
2007. decemberben a várakozásokat kissé meghaladóan, 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az egyhavi drágulás 0,4 százalék volt, a maginfláció 4,6 százalékról 4,8 százalékra gyorsult. 2007-ben az átlagos infláció 8 százalék volt. A tavaly decemberi inflációt az előző hónapokhoz hasonlóan az élelmiszer- és üzemanyagárak húzták. 12 hónap alatt, 2006. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt 56,4, az étolaj 40,2, a kenyér 22,0, a száraztészta 21,3, az idényáras élelmiszerek és a tojás egyaránt 21,0, a péksütemények 20,8, valamint a baromfihús ára 16,9 százalékkal.
A főbb kiadási csoportok közül a legnagyobb mértékben a háztartásienergia-árak emelkedtek (12,5 százalék), ezen belül a távfűtés 31,3, a vezetékes gáz ára 17,8 százalékkal nőtt. Átlag felett drágultak az egyéb cikkek árai (7,7 százalék), ezen belül a járműüzemanyag-árak 13,0 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk (5,3 százalék), valamint a szolgáltatások (6,8 százalék) árnövekedése átlag alatti volt. A ruházkodási cikkek árai kis mértékben drágultak (0,3 százalék). A tartós fogyasztási cikkek körében árcsökkenés (1,6 százalék) volt megfigyelhető.
További áremelések várhatók
2008 első hónapjainak inflációját vegyes hatások alakíthatják: egyfelől több tavalyi árintézkedés hatása esik ki az első hónapokban (háztartásienergia-árak, vizitdíj, gyógyszeráremelés stb.), ugyanakkor az idei év is jelentős hatósági áremelkedésekkel kezdődött, míg az élelmiszerárak emelkedésének még nincs vége, így pl. a kenyér és a tej további áremelkedése várható – mondta el Suppan Gergely.
Több tömegközlekedési vállalat elhalasztotta az év eleji tarifaemelést, azonban a csúcson levő gázolaj és a drasztikusan emelkedő áramárak áthárítása előbb-utóbb megtörténhet. A gázárak szintén jelentős kockázatot jelentenek az év során, mivel a stabilan 90 dollár feletti olajárak az év közepére beépülnek a gáz importárába is, így kérdéses, hogy a tervezett gázpiaci liberalizáció során mekkora mértékű gázáremelésre lehet számítani.
Lassan csökkenhet a pénzromlás üteme
Az év első hónapjára 7,1 százalékos, decemberre 4,5 százalékos, 2008 átlagában 5,7 százalékos infláció várható, amelyek a fent említett kockázatok miatt akár jelentősen is felfelé mozdulhatnak.
Jelenleg nincs esély kamatcsökkentésre, se az egyelőre emelkedő infláció, se a jelentős kockázatok, se a forint magasan maradt kockázati felára nem indokolja a kamatvágást. Várakozásaink szerint az első kamatvágásra júniusig várni kell, mivel egyes inflációt érintő kockázatok addigra tisztázódhatnak, a béradatok és a gazdasági szereplők inflációs várakozásainak trendjének felmérése is több hónapot vehet igénybe.
Amennyiben az év közepén jelentős gázáremelésre kerül sor, az inflációs cél elérése 2009 végére tolódik, amennyiben a sajtóhírekben emlegetett ÁFA-emelésre is sor kerül, az inflációs cél elérése 2010 előtt lehetetlenné válik, utóbbi esetben 2009 közepéig is indokolt lehet a kamatok tartása.
VMI
