Németország a bezzegország
Joaquín Almunia pénzügyi biztos korábban különösen fontosnak nevezte Németország hiánykiigazítását az euróövezeti gazdasági stabilitást és növekedést biztosító szabályok hitelességének szempontjából. Előzőleg ugyanis a németek négy éven át - 2002-től 2005-ig bezárólag - túllépte az EU-ban kötelező és az euróövezeti tagok számára szankciókkal is védett 3 százalékos határt, de az Európai Bizottság első fenyegető lépéseit még az unió másik szerve, a miniszteri tanács verte vissza 2003-ban. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag eljárási kegyelemben részesítték Németországot és egyidejűleg a másik sorozatos "határsértőt", Franciaországot.
"Különösen fontos, hogy Németország betartsa az euróövezeti kritériumokat. Egyfelől éppen Berlin volt a legharcosabb azok kidolgozásának idején, másfelől az uniós vezetőnek tartott Németország példáját mások is követhetik - még ha az rossz példa is" - közölte a biztos.
Málta: tízről a háromra
Málta esetében a bizottsági felelős azért ajánlotta az eljárás megszüntetését, mert az ország a 2003-as 10 százalékos hiánytól nagy utat tett meg a tavalyi 2,6 százalékig. Májusban így az EU-bizottság euróövezeti tagságra javasolta Máltát, és ezt az értékelést - Cipruséval együtt - kedden a miniszterek is jóváhagyták. Így a június 22-i csúcstalálkozón várhatóan döntenek arról, hogy a korábban büntetett ország bevezetheti az eurót.
Görögországról Almunia megerősítette, hogy a hiány várhatóan idén és jövőre is a 3 százalékos küszöb alatt marad. Tovább kell ugyanakkor csökkenteni szerinte a szerkezeti deficitet, javítani az államháztartási egyensúly hosszú távú fenntarthatóságát, illetve mérsékelni a 100 százalék fölötti belső államadósságot. A biztos arra intett, hogy Athén esetében a deficit csak kicsiny mértékben süllyedt 3 százalék alá, köszönhetően elsősorban az általános uniós gazdasági fellendülés hozta előnyöknek.
A magyarok még szorítanak
Még hét ország ellen folyik eljárás túlzott deficit miatt az EU-ban. Közülük az euróövezeti tag Olaszországnak az idén, Portugáliának jövőre, a nem euróövezeti tag Nagy-Britanniának, Lengyelországnak és Szlovákiának idén, Csehországnak jövőre, Magyarországnak 2009-re kell 3 százalék alá csökkentenie a hiányt.
A német példát kiemelve uniós illetékesek azt is hangoztatták, hogy más, eljárás alatt nem álló EU-tagállamoknak is követniük kell a példát, és törekedniük kell az államháztartás konszolidálására. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azt is kijelentették, hogy a gazdasági fellendülést kihasználva valamennyi EU-tagországnak törekednie kell pénzügyei stabilizálására és lehetőség szerint "tartalékolásra", a deficit és az adósság akár terven felüli csökkentésére a nehezebb időszakokra is felkészülve.
