A menekültek komoly kihívást jelentenek a fejlődő országok számára, ők fogadják be ugyanis a tucatnyi konfliktus elől menekülők 95 százalékát - derül ki a Világbank csütörtökön közzétett jelentéséből.
Ezek a nincstelen lakosok "befolyással vannak az őket befogadó országok fejlődési kilátásaira", és "fokozzák az idegengyűlölő reagálásokat még a gazdagabb országokban is" - írta a jelentés szerzője, Xavier Devictor.
A Világbank felszólította a fejlesztési szereplőket, hogy kölcsöneikkel és adományaikkal segítsék jobban a befogadó országokat.
A Föld lakosságának közel egy százaléka - mintegy 65 millió ember - kényszerült otthona elhagyására. Közülük 24 millióan vannak a határt átlépő menekültek és menedékkérők, 41 millióan pedig az adott országon belül menedéket keresők.
Az elmúlt 25 év során szinte mindig ugyanazok a konfliktusok kényszerítették menekülésre az otthonukat elhagyók többségét: Afganisztánban, Irakban, Szíriában, Burundiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szomáliában, Kolumbiában, a Kaukázusban és a volt Jugoszláviában. Szíria az egyetlen ország, ahol az otthonukat elhagyók száma meghaladta a lakosság 25 százalékát.
A menekülteket befogadó 15 ország között van Szíriával szomszédos Törökország, Libanon és Jordánia, akik az összes menekültek 27 százalékát, a Szomáliával és Dél-Szudánnal szomszédos Etiópia és Kenya pedig 7 százalékát fogadta be.
Jelentős a belső menekültek száma az olyan országokban, mint Kolumbia, Irak, Nigéria, Ukrajna és a Kongói Demokratikus Köztársaság. Néhány gazdag OECD-tagország is "megnyitotta kapuit, de a többség habozik nagyobb nemzetközi felelősséget vállalni" - írta a szerző.
A Világbank olyan politikákat szorgalmaz, amelyekkel a menekültek és a belső menekültek munkát és megélhetést találnának, a 2015-ben folyósított 22 milliárd dollár nem volt elegendő. A gazdag országokban rendkívül lassú és vegyes az integrációs programok eredménye. Az Egyesült Államokban egy menekült átlagosan 10 év, míg az Európai Unióban 15 év alatt talál magának munkát.
MTI
