Az euró előnyei Magyarország számára változatlanul számottevők, a közös valuta bevezetése hosszabb távon az ország növekedési ütemének emelkedését eredményezheti - fogalmaznak a jegybanki kiadvány szerzői. Figyelmeztetnek azonban a kockázatokra is, ahogyan azt néhány gyengébben teljesítő euróövezeti tagország (Portugália, Olaszország) példája mutatja.
A jegybank szakértőinek elemzése szerint Magyarország előnyösebb gazdasági- és exportszerkezete, rugalmasabb munkaerőpiaca és az euróövezet magjával való szorosabb külkereskedelmi kapcsolatai miatt kevésbé van kitéve egy gyenge euróövezetbeli teljesítmény kockázatának.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kockázatokat ne kellene tovább csökkenteni - fűzik hozzá. Példaként említik, hogy Magyarországnak a termék- és munkaerőpiacain még további reformokat kell végrehajtania, hogy egy magas foglalkoztatással, meggyőző termelékenység-növekedéssel bíró, hosszú távon is versenyképes gazdasággá váljon.
A reformok hozzásegíthetnek a közös valutából származó előnyök maximális kiaknázásához, azonban nem előfeltételei az euró bevezetésének, és attól függetlenül is végre kell ezeket hajtani - fogalmaznak.
Szorosan összefügg azonban az euró bevezetésével a költségvetés helyzete, hiszen az önálló monetáris politika feladása után a fiskális politika lesz az egyetlen eszköz, amivel a gazdasági folyamatokat hatásosan befolyásolni lehet - hívják fel a figyelmet. Kulcsfontosságúnak nevezik tehát, hogy az eurócsatlakozás után az esetleges sokkok kezeléséhez szükséges költségvetési mozgástér álljon rendelkezésre.
A kiadvány szerint a magyar költségvetési politika ettől az állapottól egyelőre még messze van. Éppen ezért a költségvetési konszolidációnak a maastrichti deficitkritérium teljesítése után is töretlenül folytatódnia kell, és el kell érni a Magyarország által középtávú célként kijelölt fél százalékos GDP-arányos államháztartási hiányszintet - hangsúlyozzák.
Az alacsony költségvetési hiány elérésében és későbbi megőrzésében a jegybank szerint nagy segítséget jelenthet egy megfelelő tartalommal és széles parlamenti támogatással elfogadott közpénzügyi törvény. Az intézményi garanciák megteremtésén túl azonban konkrét lépésekre is szükség van. A költségvetési kiigazítás tartósságát veszélyezteti, ha kedvezőtlenül hat a hosszú távú növekedésre.
A konszolidáció hosszú távú sikerének esélyeit ezért növelnék az olyan növekedésbarát intézkedések, mint a munkát terhelő adóék és járulékok csökkentése vagy a munkakínálatra negatívan ható ösztönzők visszaszorítása - fogalmaznak. A kihívás abban áll, hogy ezeket az intézkedéseket szigorúan úgy kell végrehajtani, hogy a hiány csökkenése a konvergencia programban kijelölt pályán maradjon.
