Az államalapítás ünnepe és az új kenyér megszegése a magyarság megmaradásának jelképe. Erre emlékeztetett Nagy István agrárminiszter az államalapító Szent István ünnepe alkalmából a Pesti Vigadóban. Ez az augusztus 20-án megszentelt kenyér már az idei búzából készült, aminek az aratása – a miniszter szerint – okot ad a bizakodásra. A kalászosok hozama ugyanis – a nyári szárazság ellenére – meghaladta az elmúlt öt év átlagát. Az őszi búza idei átlagtermése hektáronként 5,55 tonna lett, amely az elmúlt öt évhez képest csaknem két százalékkal nagyobb. Így országszerte – az előző évinél bő százezer tonnával több – 5,4 millió tonna búzát takarítottak be július végéig.
De nemcsak itthon lesz több. A szakértők a globális búzatermelés 808 millió tonnás világrekordjára számítanak az idén, amiből csaknem 150 millió tonnával – Kínát és Indiát is megelőzve – Európa is kiveszi a részét. A nagyobb termés ellenére jelenleg még itthon keresleti a piac. A malmok, feldolgozók most veszik meg az egész éves alapanyag zömét, és már az olasz vevők is nagy tételben vásárolják az őszi kalászosokat. Azt viszont még becsülni sem lehet, hogy – a tavalyinál talán kisebb, de a hazainál versenyképesebb ukrán, orosz dömping és a trumpi vámháború árnyékában – hogyan alakul majd a magyar export. Meglesz-e a szokásos 2,5-3 millió tonnás kivitel, és mennyi búza reked majd az országban, tovább fokozva a kínálatot.
Fotó: MTI/Purger Tamás
Akkor olcsóbb lesz a kenyér? Dehogy – sőt...
Amiből pedig sok van, azt olcsóbban veszik át a feldolgozók, így a termékpálya végén talán nem drágul tovább a kilónként jellemzően már újra ezer forintos fehér kenyér… Ezt gondolnánk, de félő itthon ez sem így van.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint ugyanis Magyarországon az étkezési búza – áfa és szállítási költség nélküli – termelői ára az egy évvel korábbihoz képest hat százalékkal tovább nőtt, így tonnánként 77,1 ezer forint volt volt július utolsó hetében.
Pedig ebben a hónapban – szintén az elmúlt egy évet tekintve – “csak” 4,3 százalék volt az infláció, az élelmiszerek pedig 5,9 százalékkal drágultak. Eközben a fehér kenyér fogyasztói átlagára két év után újra csaknem ezer forintra (a KSH jelentése szerint 972 forintra) emelkedett.
Ha pedig a búza ára az aratás végére a kínálat tetőzésekor, ahelyett, hogy esne, tovább nő – abból csak még drágább liszt és kenyér várható.
A fehér kenyér ezer forintos kilós bolti árának azonban már csak alig a tizedét teszi ki a búza, azaz az alapanyag.
Az oroszlánrészt az őrlés, a feldolgozás: a dagasztás, sütés és a szállítás energiaköltsége, na meg a kereskedelmi árrés adja. Az orosz függés miatt a környező országoknál combosabb hazai energiaárak pedig aligha csökkennek, ha csak uniós nyomásra végre lejönne erről a kormány. Ebben az összefüggésben tehát borúsak a kilátások kenyérár-ügyben, annál is inkább, mert a piaci folyamatokat az árrésstoppal a kormány is megakasztotta. Sok múlik tehát azon, hogy betartja-e az ígéretét, és a nyár végén, azaz napokon belül, kivezeti-e az árrésstopot a gazdasági miniszter, ami a visszaesett fogyasztással – piaci alapon – fékezheti a további drágulást. Az egészségtudatosság miatt ugyanis eleve csökken a lisztfogyasztás, ráadásul az árrésstop megszűntével tovább drágulhat a liszt, ahogyan az ársapka levételekor is kétszeresére nőtt az ára. Félő azonban, hogy a gyorsuló infláció, a meglódult bér- és egyéb költségek, no meg a növekvő vámterhek a kenyér árán is hamarosan nyomot hagynak.
Hamarosan szép emlék lesz, hogy Szent István és az új kenyér napján a Gazdasági Versenyhivatal Árfigyelő portálján legolcsóbbként a Lidl Idesüss Fehér veknijét és az Auchan Kedvenc fehér kenyerét kilónként potom 412 forintért kínálták.
