Dávid Ferenc hozzátette: a munkáltatói oldalnak még nincs egységes álláspontja, mivel a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) továbbra is a bruttó 3 százalékos béremelést tartja elfogadhatónak.
Kiemelte: a VOSZ és az Áfeosz-Coop Szövetség jelenlegi béremelési ajánlata a személyi jövedelemadó jövőre tervezett 1 százalékpontos csökkentése miatt a minimálbér nettó értékének 6,36, a garantált bérminimum nettó értékének pedig 6,5 százalékos növekedését jelenti. A munkaadói oldal két képviselőjének ajánlata révén a minimálbér a jelenlegi bruttó 105 000 forintról jövőre 110 000 forintra, a garantált bérminimum pedig az idei bruttó 122 ezer forintról jövőre 128 000 forintra emelkedne - fejtette ki Dávid Ferenc. A kormány nem foglalt állást az ügyben - közölte a VOSZ főtitkára.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke az MTI-nek elmondta, bár pozitívumként értékelik a munkáltatói oldal ajánlatát, ez még önmagában nem elegendő a megállapodáshoz.
A szakszervezeti oldal teljesen egységes, ugyanis a közszféra munkavállalóit tömörítő szakszervezetek is támogatják a minimálbér bruttó 9 és a garantált bérminimum bruttó 13 százalékos emelését, és abban is egyetértenek, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ami csak egy több évre szóló béremelési megállapodással érhető el - hangsúlyozta a MaSzSz elnöke.
Akik haláluk után is milliókat keresnek
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta, továbbra is szeretnék elérni, hogy a tavaly december 29-én aláírt megállapodás értelmében a VKF-fórumon tudják tárgyalni a munka törvénykönyvének módosítását, a sztrájk törvényt és a korkedvezményes nyugdíj kérdését.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége azt várja a munkáltatóktól, hogy a növekedési többletforrásokból kiemelten részesítsék az alacsony bérkategóriájú dolgozókat, a kormányzattól pedig azt, hogy ahol szükséges, csökkentse az alacsonyabb keresetű munkavállalók béremelésével járó közterheket - közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
MTI
