Magyarországon hozzávetőleg ezer németországi cég működik, amelyek 300 ezer főt foglalkoztatnak. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tizenhárom éve teszteli a hazánkba telepedett cégeket. Az idei konjunktúrajelentésben 177 társaság válaszolt a kérdésekre.
Összességében elmondható: a már megtelepedett vállalkozások jelentős része "jól érzi magát" Magyarországon, ha ismét dönteniük kellene, újra hazánkban terjeszkednének. A társaságok jelentős része az idei évre is növekedést, de legalább stagnálást vár - jóllehet az optimizmus kissé lanyhult a 2006-os adatokhoz képest.
Az ország lényegében hasonlóképpen vonzó célpont, mint korábban: továbbra is a negyedik legkedvesebb beruházási cél Csehország, Szlovénia és Szlovákia után. Ugyanakkor a mögöttünk lévő államok, így például Románia vagy Lengyelország egyre inkább közelebb kerülnek hazánkhoz.
A saját helyzet javul, az országé nem
A saját ágazat a cégek 30 százaléka szerint rosszabb helyzetben van, mint tavaly (ez 2006-ban 25 százalék volt), változatlannak 46 százalékuk tartotta az állapotokat (másfél százalékponttal rosszabb csak a 2006-os aránynál). Jobbnak ítéli meg a szektor helyzetét a cégek 23,4 százaléka szemben a tavalyi 27 százalékkal.
Az igazán nagy változást azonban nem ezek a mutatók jelentik, hanem az a kép, ami a német cégek előtt Magyarország gazdaságáról rajzolódik ki.
Minden második megkérdezett szerint idén rosszabb az ország gazdasági kilátása - ez kétszerese a tavalyi aránynak. A 2006-os 57 százalékkal szemben most csak 36 százalék ítéli meg változatlanul 2007-et a kilátásokat illetően. A javulásban pedig mindössze a megkérdezettek 14 százalék hisz - tavaly még 19 százalékos volt ezek aránya.
A probléma magva a gazdaságpolitika
Vagyis ez azt jelenti, hogy a magyarországi német cégeknek egyetlen nagy problémája van hazánkkal kapcsolatban: a gazdaságpolitika. Mindazzal, amit a gazdaság saját maga hoz létre és termel ki, nagyjából elégedettek, vagy legalábbis kibékülnek vele.
Kifogásaik jelentős része két kardinális ügy köré fonódik. Az egyik a munkaüggyel kapcsolatos. Ide tartozik a szakképzett munkaerő hiánya, a magas bérköltség, a munkaügyi szabályok rugalmatlansága. A területek, amelyekkel a leginkább elégedetlenek a hazai német cégek, mind a gazdaságpolitikával vannak összefüggésben. Leginkább az adóterhek mértékét tartják túlzónak - annál is inkább, mert tavaly ősszel és az idén a járulékemelkedés mellett a szolidaritási adóval meg kellett ismerkedniük.
A gazdaságpolitikai kiszámíthatóságot és a politikai stabilitást egyenesen katasztrofálisnak ítélik a társaságok: 2005-ben ezek a mutatók az elégedettségi rangsorban sokkal előrébb helyezkedtek el. A stabilitás a harmadik leginkább elégedettségre okot adó tényező volt, ez ma a 19. helyre csúszott. A gazdaság kiszámíthatósága pedig a korábbi 17. helyről az utolsóelőtti, 24. helyre zuhant.
Mit várnak a cégek?
A német társaságok leginkább azt várják, hogy kiszámítható legyen a gazdaságpolitika. A megkérdezettek fele megnevezte ezt a szempontot - összehasonlításképpen: a K+F támogatás csak a megkérdezettek öt százalékának jutott eszébe.
A második legfontosabb dolog emellett egy egyszerűbb, átláthatóbb adórendszer kialakítása. A német cégek ezen kívül leginkább csökkenő korrupcióra és rendbe rakott államháztartásra vágynak. Tavaly a legfontosabb szempont az államháztartás rendbe tétele volt - mivel ez már elkezdődött, az idén már nem prioritás.
Szintén kiemelt ügy volt tavaly az infrasturktúra fejlesztése, a bürokrácia csökkentése és a szociális rendszerek reformja. Ezek azért nem annyira fontosak az idén, mert már elkezdődött esetükben a változás - mondta Straub Elek, a kamara elnöke.
Míg a legtöbb német cég tavaly 2010-re tette az euró bevezetését, addig az idén már visszavettek. Sokan hisznek még a 2012-es dátumban, de többen vannak, aki még későbbre, 2013-2015-re várják a csatlakozást az euró-övezethez.
F. Szabó Emese
Menedzsment Fórum
