A javaslat szerint a korhatár 2016-tól - az 1954-ben született korosztálytól - születési évenként négy hónappal emelkedne, és 2027-ben érné el - az 1962-ben született korosztállyal - a 65 évet - közölte az államtitkár a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén. Kiemelte, hogy az európai országok döntő többségében magasabb a nyugdíjkorhatár, mint Magyarországon.
Az államtitkár elmondta, hogy módosulnak az indexálás szabályai is, így a jövőben a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben nem növekedhetnének, de biztosítanák, hogy gyors gazdasági növekedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket. A kormány célja, hogy a nyugdíjak ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket - jelentette ki.
Korózs Lajos elmondta: a javaslat szerint az öregségi teljes, és az öregségi résznyugdíj igénybe vételének is feltétele lesz, hogy a nyugdíj megállapítás napján a biztosítási jogviszony nem állhat fenn. A cél annak ösztönzése, hogy a nyugdíjat akkor vegyék igénybe a jogosultak, mikor aktív pályájukat végleg be szeretnék fejezni - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a nyugdíj összegének ki kell fejeznie azt, hogy a korhatárnál alacsonyabb életkorban nyugdíjazottak, rövidebb járulékfizetési időszak mellett, átlagosan hosszabb ideig részesülnek az ellátásban, mint azok, akik csak a korhatárnál mennek nyugdíjba.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: a januári nyugdíjemelés tárgyévi tervezett makro paramétereken alapul, azonban évközi tényadatok alapján továbbra is mód van novemberben, januárig visszaható hatállyal kiegészítő nyugdíjemelésre.
A javaslat biztosítja, hogy a korkedvezményre jogot szerzett biztosítottak a korkedvezményt és az előrehozott öregségi nyugdíjat együttesen igénybe vehessek - jelentette ki. Hozzátette: a javaslat biztosítja azt is, hogy a korhatáremelés miatt ne essen el az özvegy özvegyi nyugdíjától, ha a biztosított halálakor érvényes szabályok szerint arra jogot szerzett.
MTI/Menedzsment Fórum
