Kuroda Haruhiko jegybankelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatóján újfent méltatta a 2013 áprilisában meghirdetett eszközvásárlási programot, amelynek keretében évi 80 ezermilliárd jent, nagyjából 681 milliárd dollárt költenek pénzügyi eszközök, elsősorban államkötvények vásárlására, és amelytől azt remélik, hogy közel két évtized defláció után elindítja az árak emelkedését a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.
Kuroda közölte, hogy nem változott álláspontjuk, miszerint a minőségi és mennyiségi enyhítés következetes folytatásával elérik a 2 százalékos inflációt. A jegybankelnök arra számít, hogy az olajárak alakulásától függően a jövő év áprilisát követő hat hónapon belül megütik az inflációs célszámot.
Számos közgazdászt azonban nem győztek meg az eddigi eredmények, és a recessziós félelmek közepette továbbra is arra számítanak, hogy a központi bank tovább lazítja monetáris politikáját, valamint lefelé módosítja hosszú távú gazdasági és inflációs előrejelzését október végi ülésén.
A japán gazdaság teljesítménye csökkent a második negyedévben, és elemzők visszaesésre számítanak a harmadik negyedévet illetően is a globális kereslet és a belső fogyasztás gyengülése miatt. A maginfláció augusztusban éves összevetésben csökkent, ami először fordult elő a mennyiségi enyhítési program több mint két évvel ezelőtti elindítása óta.
A jegybank szerdán kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy folytatódik a japán gazdaság mérsékelt ütemű fellendülése dacára annak, hogy az ipari termelésre és az exportra már kihat a feltörekvő országok gazdasági növekedésének lassulása. A jó vállalati eredményeknek köszönhetően mérsékelten emelkedtek a cégek állóeszköz-beruházásai. A belső fogyasztáson és az ingatlanberuházásokon nem változtatott érdemben a személyes jövedelmek határozott emelkedése és a munkaerőpiacai helyzet javulása sem.
MTI
