A gyermek, a házastárs és a szülő részére illetékmentessé teszik az öröklött vagyonnak azt a részét, amelynek tiszta (terhekkel csökkentett) értéke nem több húszmillió forintnál – erről szól az eredetileg az MDF által kezdeményezett, végül a költségvetési bizottság által benyújtott és most elfogadott illetéktörvény-módosítás. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha marad még a húszmillió forintból, akkor az egyéb vagyon is illetékmentes lehet.
Ezt a szabályt a jövő év első napjától kell alkalmazni illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, de a módosítás azt is megengedi, hogy a jogerősen el nem bírált esetekben is a kedvezőbb szabályt alkalmazza a hatóság. A kormány által támogatott módosító indítványok közül egyet vetett el a képviselők többsége: ez Herényi Károly (MDF) javaslata volt arról, hogy az áfa felső kulcsa 20 százalék helyett 22 százalék legyen. A többi, kormány által támogatott módosító indítványt elfogadták.
15 százalék adó a képviselői költségtérítésre
A Fidesz névszerinti szavazást kért Szabó Lajos (MSZP) szja-törvényt módosító javaslatáról a képviselők költségtérítésének megadóztatásáról, amit minden frakció támogatott. A végül egyhangúlag elfogadott javaslat alapján az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők februártól 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után. Az adót a kifizetőnek kell levonnia.
Molnár Albert (MSZP) a regisztrációs adó törvényt kérte úgy kiegészíteni, hogy a visszaigénylés is belekerüljön. A regisztrációs adó például akkor jár vissza, ha a kocsit forgalomba helyezés előtt külföldre viszik, vagy kiderül róla, hogy nem lehet forgalomba helyezni. A visszaigénylési kérelmeket 2009. január 1. után lehet benyújtani.
Több MSZP-s képviselő javaslatára az elektromos hajtású autók átruházási illetéke a kilowattonkénti 800 forintról 400 forintra csökken. Szabó Lajos (MSZP) indítványára a taxis kisiparos elszámolhatja a kocsija költségeit, amennyiben üzleti nyilvántartásaiból egyértelműen kiderül, hogy azt más célra nem használja. Tukacs István (MSZP) javaslatára módosult az adózás rendjéről szóló törvény azon része is, hogy a jogerős használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságnak meg kell küldenie az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. (Sok olyan település van, ahol építésügyi hatóság nem működik, viszont helyben szedik az adót.)
Szabó Lajos módosító javaslata volt az is, hogy az iparűzési adó megállapításakor a cég a nettó árbevételét csökkentheti az alvállalkozói teljesítményével, amennyiben azt első ízben értékesített lakás előállításához használta fel. A gazdasági bizottság javaslatára a bányatörvény úgy módosul, hogy a kőolaj és a földgáz bányajáradéka 30-ról 12 százalékra csökken.
Az offshore-ok adóamnesztiát kaphatnak
Az "adóamnesztiáról" szóló társasági- és személyi jövedelemadó módosításokat is a gazdasági bizottság jegyzi. A bonyolultan megfogalmazott szöveg első részének lényege: a cég adómentesen juthat a saját külföldön lévő - offshore - cégétől kapott osztalékhoz és az abból kivont tőke 75 százalékához. Feltétel azonban, hogy e bevétel felét a magyar cég - legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírba fektesse, és azt két évig megtartsa. (Közben az értékpapírok váltogathatók, de készpénzben legfeljebb 15 napig tartható az ellenérték.)
További feltétel, hogy a külföldi társaságnak az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét 2008. június 30-ig "pénzügyileg realizálnia" - például a mérlegben kimutatni – kellett. Ugyanez a szabály vonatkozik a különadóra is.
A magánszemély az alacsony adókulcsú államból származó "egyéb jövedelmére" kap "amnesztiát". Az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója tíz százalék (az általános 25 százalék helyett), ha a jövedelem feléből magyar állampapírt vásárol, és azt két évig megtartja. Sem cég, sem magánszemély nem kap kedvezményt akkor, ha jövedelme Andorrából, Monacóból vagy Liechtensteinből származik. Magánszemélynél az így kapott jövedelem - mint bevétel - nem minősül vagyongyarapodásnak, és ilyen eljárás emiatt nem indítható.
Csupán a költségvetési bizottság támogatta Lakos Imrének azt a javaslatát, hogy ne csak a jogi személyiség nélküli társaságok (bt-k, kkt-k), hanem a kft-k is készíthessenek egyszerűsített éves beszámolót. A szavazási arány 189 igen és 189 nem volt, így az elnöklő Harrach Péter szavazata döntött, aki igennel voksolt.
Egyszerűsödő adóbevallás
Épp hogy, 189-189 arányban ment át az a javaslat is, amely lehetővé teszi, hogy a bt.-k és közkereseti társaságok mellett a kft.-k is alkalmazhassanak egyszerűsített beszámolót. Egyébként majdnem elfogadták azt az MDF-es javaslatot, amely 18 százalékra vitte volna le az osztalékadó mértékét. Végül azonban 189-189 arányban elutasították azt a képviselők, ugyanis becsúszott egy tartózkodás is. (Mivel az egyszerűsített beszámolóra vonatkozó javaslat esetében nem volt tartózkodás, ezért az hasonló szavazatarány mellett végül átment.)
Varga M. István
Menedzsment Fórum
