2012. december 22-én a szombati Magyar Közlönyben jelent meg a rezsicsökkentés első köréről szóló kormányrendelet, mely a távhő, a villamos energia és a földgáz árának 10 százalékkal történő csökkentéséről szólt. Erről még 10 nappal korábban, december 12-én döntött a kormány. Minderre azért volt szükség, mert egyrészt uniós viszonylatban rendkívül magas árat fizetnek ezekért a háztartások, másrészt a szolgáltatók irreálisan magas profitra tettek szert, a harmadik indokot pedig a már jól megszokott "elmúltnyolcév" kifejezéssel el is mondtuk, vagyis igen jelentős drágulások után érkeztek ezek a rezsicsökkentések. Az év során az is kiderült, Orbán Viktor célja az, hogy az Európai Unióban hazánkban legyen a legolcsóbb a gáz és az áram ára, amihez számításaink szerint még két rezsicsökkentés elég is lenne.
Eleinte persze sokan tartottak attól, hogy a kormány által elvárt árcsökkentést egyéb, alternatív módon behajtják a szolgáltatók, vagy a kis- és középvállalatok számlájában jelenik meg a háztartások díjcsökkenése - persze ellentétes előjellel. Ezt azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium egy év eleji közleményben gyorsan cáfolta is. A történet igazán kritikus pontja viszont, amire majd csak néhány év múlva derülhet fény, hogy vajon milyen mértékben érinti mindez hátrányosan a kötelező javításokat, korszerűsítéseket az ellátási rendszerben, illetve a hosszú távon megtérülő nagyobb értékű fejlesztések elmaradása milyen hatással lesz majd. A kormány intézkedésére viszont már az első negyedévben reagáltak a szolgáltatók, hiszen éves összevetésben 30,5 százalékkal esett vissza a villamosenergia és a gáz iparág beruházási volumene.
Talán ezt az esetleges problémát is megelőzendően a kormány már év elején kinyilvánította a szándékát, miszerint szívesebben látnának nagyobb mértékű közösségi tulajdont a közmű-szolgáltatói szektorban. (Igaz, a közösségi tulajdon, illetve a többször hangoztatott non-profit jelleg alapján "nem egyértelmű", hogy a fejlesztéseket hogyan finanszírozzák az állami/önkormányzati tulajdonba kerülő vállalatok - szerk.)
A rezsicsökkentés hatása viszont már egy hónap után érezhető volt az inflációnál, mely februárra rekord alacsony szintre, 2,8 százalékra mérséklődött. A további intézkedések és az alapvető gazdasági folyamatok erősítették a csökkenő trendet, és decemberre számításaink szerint is kvázi eltűnhet az infláció. Erről viszont majd csak januárban győződhetünk meg pontosan.
Alig telt el viszont egy hónap az idei évből, Rogán Antal már arról nyilatkozott, hogy a kormánypártok akarják és fogják is folytatni a rezsicsökkentést. Ekkor merült fel először, hogy a víz- és csatornadíj és a szemétszállítás árát is csökkentenék 10 százalékkal. A kormány szándéka annyira erősnek tűnt, hogy két nappal később a Fidesz frakcióvezetője már kész tényként jelentette be a gyulai frakcióülés egyik sajtótájékoztatóján, hogy július elsejétől jön az újabb rezsicsökkentés a víz-, a csatorna-, a szennyvízelvezetési, a szemétszállítási, a PB-gáz és a kéményseprési díjak vonatkozásában.
Ezt követően azonban éles vita és kormányzati retorikával élve háború alakult ki a rezsicsökkentés miatt, éppen ezért nem telt sok időbe, Orbánék rendeletalkotási joggal "vértezték fel" az energiahivatalt, amely így önálló szabályozó szervként tud működni és megvédheti a rezsicsökkentés intézményét. Az átalakítás után ráadásul már nem lehetett bíróságon támadást indítani ez ellen. Sőt, mivel eddig csak kormányrendelet formájában élt ez a "döntés", Németh Szilárd önálló indítványként törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a megkerülhetetlenség érdekében kötelezővé tegyék a rezsicsökkentést, azokat pedig akik ezt nem teljesítik, szankciókkal sújthassák.
Bár úgy tűnt, az eddigi intézkedések után már nincs hova tovább, április elején Rogán Antal egy újabb körről tett említést. Úgy vélte, van még további lehetőség arra, hogy a fűtési szezon előtt a villamos energia és a fűtési költségeknél még egy 10 százalékos csökkentés történjen. Ez a szeptemberi frakcióülésen volt téma, és mint azóta azt már tudjuk, novembertől újabb 11,1 százalékkal csökkent az áram, a gáz és a távhő ára. Így a kormány indoklása szerint összejött az egy év alatt bekövetkezett 20 százalékos árcsökkenés.
Ám még mindig nem ért véget a történet, december 13-án Orbán Viktor jelentette be, hogy készül a harmadik rezsicsökkentés, melyek a frakcióvezető, Rogán Antal már dolgozik. Utóbbi később elárulta: a rezsi minden elemét górcső alá vennék, még olyanokat is talán, amelyekkel eddig nem foglalkoztak. Elsősorban a gáz- és az áramár jelenti a vizsgálódásuk tárgyát, az viszont, hogy pontosan mi és mennyivel csökkenhet, január 10-ig fog kiderülni Fónagy János tájékoztatása szerint.
Összesen ezekkel egyébként közel 300 milliárd forintot hagynak Orbánék a lakosságnál.
Viszont, hogy azok is teljes mértékig élvezhessék a rezsicsökkentés előnyeit, akik társasházakban élnek, azok közös helyiségeire is kiterjesztenék az áram árának megnyirbálását, melyről majd a közös képviselőknek kötelező jelleggel hirdetményben kell tájékoztatni a lakókat.
Színkódokkal a rezsiharcban
Mivel ez a sok rezsicsökkentés csak akkor ér valamit, ha a lakosság pontosan értesül arról, hogy mennyit is nyertek ezekkel, a kormány elrendelte, hogy a szolgáltatóknak kötelező jelleggel tájékoztatniuk kell erről ügyfeleiket. Sokszor sok esetben volt probléma emiatt a számlaképpel, amiért több százmilliós büntetést kellett kifizetniük. Ezért mára oda jutottunk, hogy a különböző szolgáltatásoknál meghatározott formában, meghatározott színnel egy külön keretes részben fel kell tüntetni a rezsicsökkentésen "nyert" összeget.
Alternatív rezsicsökkentés
A kormány végül olyannyira belejött a rezsicsökkentésbe, no meg nem szabad elfeledkezni a közelgő választásokról sem, hogy a hagyományos értelemben vett rezsiköltségeken is túlmutat ez a projekt. Először is a gázkészülékek kötelező felülvizsgálatának költségét a szolgáltatóknak kell állniuk. Majd a banki szolgáltatásokra is kiterjesztették mindezt. Egészen pontosan havi két ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget biztosítottak maximum 150 ezer forintig. A rezsicsökkentését felelős munkacsoportot vezető képviselő Németh Szilárd viszont ennél is tovább ment, hiszen a devizahitelesekhez is beszivárogtatná a rezsicsökkentést. Arra kötelezné a bankokat, hogy a devizahiteles ügyfeleket tájékoztassák arról, mennyit is spóroltak meg az árfolyamgáttal. Aki viszont eddig még nem lépett be, annak reklámozniuk is kellene ezt a lehetőséget.
mfor.hu
