Bár a jogszabályt májusban a parlament másik háza, a szenátus is megszavazta, és szerdán az e kérdésben döntő szóval bíró képviselőház is áldását adta rá, az ellenzék által benyújtani szándékozott kereset késleltetheti annak érvénybe lépését, noha elvben már csak államfő aláírására lenne szükség.
A jogszabály értelmében 2030-tól 65 év lesz a nyugdíjkorhatár a férfiak és a nők számára is. Ebben a korban azok vonulhatnak nyugdíjba, akik legalább 15 éven keresztül hozzájárultak a nyugdíjalaphoz. A kormányzó Demokrata Liberális Párt (PD-L), a koalíciós partner Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a függetlenek honatyái szavazatukkal elfogadtatták a testülettel a törvényt, az ellenzéki PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) javaslatait elutasították. Ez utóbbiak azt indítványozták, hogy a nők esetében 63 év legyen csak a korhatár. Az ellenzék azt szerette volna, ha a nyugdíjpontot 45-százalékra emelnék (az öregségi járandóság kiszámításakor alapul vett nyugdíjpont értékét a bruttó átlagbérhez viszonyítva számolják ki), de a voksolás eredményeként annak értéke megmaradt a kormány által javasolt 39 százalékon.
A jogszabály egységesíti a közalkalmazottak nyugdíjazási kritériumait, kiküszöbölve, hogy egyes kategóriák kirívóan magas nyugdíjban részesüljenek. Ennek értelmében a képviselők megszüntették a rendőrségnél és a hadseregnél eddig nyújtott, kiemelkedően magas nyugdíjakat, bevonva a különleges nyugdíjazásban részesülőket is az egységes nyugdíjrendszerbe.
A szociáldemokraták szerint a törvény egyes előírásai sértik az ország alaptörvényét. A jogszabály egyébként a kormánykoalícióban résztvevő RMDSZ-nek sem tetszik, noha megszavazta azt. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a szövetség elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nem ért egyet a jogszabály egyes rendelkezéseivel, többek közt azzal, hogy a nők számára a férfiakéval azonos nyugdíjkorhatárt szabtak meg. Szerinte azonban a törvény megteremti a keretet arra, hogy a nyugdíjak kérdését ezentúl egységes rendszer szabályozza, ugyanakkor a járandóságok közötti gyakorta igen jelentős különbségek kiegyenlítése szempontjából is előrelépésnek számít a törvény.
Egy kérdésre válaszolva - miszerint kilép-e a koalícióiból az RMDSZ, ha elégedetlen a jogszabállyal - , a szövetség elnöke leszögezte: egyrészt az RMDSZ-képviselők megszavazták a nyugdíjtörvényt, másrészt nem a koalíciós partnerrel elégedetlenek, hanem azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Európai Unió és a Világbank megkötései miatt kénytelenek voltak meghozni.
Az RMDSZ-t bírálja az e kérdésben elfoglalt álláspontja miatt a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék című napilap. "Ők szokták elmondani, hogy szavazóik hatvan százaléka nyugdíjas, méghozzá kisnyugdíjas, mert e tájakon az országos átlagnál is alacsonyabbak az öregségi járadékok. Tehát a képviselő urak saját közösségük érdeke ellen szavaztak. Vajon miért?" - olvasható a lap pénteki számában.
Ami a szociáldemokraták szándékát illeti, arra számítanak, hogy sikerrel torpedózhatják meg a nyugdíjtörvényt az alkotmánybíróságnál. Június 25-én ugyanis a taláros testület részben alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot, ennek következtében a nyugdíjakat akkor nem lehetett 15 százalékkal csökkenteni. A kormány ezért volt kénytelen rögtön azután 19 százalékról 24 százalékra emelni az áfát.
MTI
