3p

A svájci kormány igyekszik szorosabb kapcsolatot kialakítani a független jegybankkal, amely január közepén sokkoló döntést hozott a frank árfolyamküszöbének eltörléséről - derült ki a Reuters hírügynökség birtokába jutott bizalmas határozatból.

Egy külön munkadokumentumban két miniszter azt írta, hogy Svájc megfontolhatná egy új árfolyamküszöb bevezetését, de négyoldalas határozatában a kormány végül nem tett erre utalást.

A kormány szóvivője szerdán tagadta, hogy arra kérték a központi bankot (SNB), vezessen be új árfolyamküszöböt, miután a svájci frank értéke ugrásszerűen megnőtt az euróval szembeni 1,20-as árfolyamvédelmi küszöb eltörlése után.

A kormány határozata jól mutatja, hogy milyen politikai felindulást váltott ki Bernben, hogy az export váratlan megdrágulásával szembesülő hazai cégek munkahelyek százait szüntették meg, és szakértők már a gazdaság visszaesését jósolják idénre.

A központi bank csak mintegy 30 perccel a döntés kihirdetése előtt értesítette a gazdasági minisztert a gazdaságpolitikához ezer szállal kötődő árfolyamküszöb eltörléséről, ami arra késztette a kormányt, hogy elgondolkozzon a szorosabb kapcsolatok kialakításának szükségességéről.

"A pénzügyi és a gazdasági minisztérium fokozza az információcserét a svájci nemzeti bankkal, aminek az a célja, hogy jobban összehangolja a monetáris és a gazdaságpolitika tartalmát és kommunikációját" - áll a kormányhatározatban.

Sem a kormány, sem a jegybank nem kommentálta a Reuters értesülését.

Az SNB független intézmény, döntései azonban az árfolyamküszöb eltörléséről és a negatív kamatok bevezetéséről, politikai következményekkel jártak. Bár a negatív kamat decemberi bevezetésének az volt a célja, hogy elbátortalanítsa a spekulánsokat a frankbefektetésektől, a hazai bankbetéteseket és a svájci nyugdíjalapot is hátrányosan érintette.

Az SNB, amely március 19-én tartja következő kamatdöntő ülését, kormányzati és ellenzéki oldalról is kapott felszólítást, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjalapokat mentesítse a frankbetétek terheitől.

A frank felértékelődésének megakadályozására a svájci jegybank decemberben úgy döntött, hogy január 22-étől negatív kamatot vezet be a kereskedelmi bankok nála elhelyezett, 10 millió frank feletti látra szóló betéteire. A kereskedelmi bankok mellett az intézkedés vonatkozik az értékpapír-kereskedelmi tevékenységet végző cégekre és a biztosító társaságokra is. Elemzők már akkor figyelmeztettek, hogy a negatív ráták sokba kerülhetnek a kiterjedt svájci bankrendszernek, és negatív hatásai lehetnek a nyugdíj- és pénzpiaci alapokra.

A politikai elégedetlenségnek más jelei is vannak. Thomas Minder független parlamenti képviselő, akinek kezdeményezésére 2013-ban sikeres népszavazást tartottak a svájci vezetők fizetésének szigorú ellenőrzéséről, a törvényhozásban kezdeményezést terjesztett elő az SNB háromfős kormányzótanácsának kibővítésére. Az üzleti élet képviselői, élükön a Swatch csoporttal, szintén változásokat szorgalmaznak, mondván, hogy az SNB vezető testületének túl kevés tagja van és nem nyújt tájékoztatást semmiről.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!