Turi Dénes, az OTSZ alelnöke szerdán az MTI-nek azt mondta: "természetesen a takarékszövetkezetek is vállalják a rájuk eső részt, akár önként is" annak érdekében, hogy helyreálljon a költségvetési egyensúly, javuljon a nemzetgazdaság helyzete. Úgy vélekedett, hogy a befizetés kigazdálkodása nemcsak a takarékszövetkezeteknek lesz nehéz, hanem a többi piaci szereplőnek is. Az OTSZ alelnöke hangsúlyozta: a szövetkezeti szektor partner lesz a teherviselésben, de "igazságos és elviselhető" megoldást kérnek. Nyilvánvalóan a kormányzat is erre törekszik - mondta.
Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója, aki részt vesz a tárgyalásokon, az MTI-nek nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy a szövetkezeti hitelintézetekre 6,1 milliárd forint befizetés jutna, ahogy arról az MR1 Kossuth Rádió is beszámolt még kedden. Megerősítette ugyanakkor, hogy a szövetkezetek "nem mentességről, hanem számokról" tárgyalnak. Az OTSZ elnöksége úgy foglalt állást, hogy a szektor nem kívánja kihúzni magát a teher alól, de azt kéri, vegyék figyelembe a teherviselő képességét - mondta -, ennek adott hangot írásban megfogalmazott javaslatában is, amire most várják a kormányzat reakcióját.
A szövetkezeti hitelintézetek - a takarékszövetkezetek és hitelszövetkezetek - 2009-ben 10,513 milliárd forint adózás előtti nyereséget értek el a PSZÁF előzetes adatai alapján, ami 86 százaléka az előző évinek. A szektor idei első negyedévi adózás előtti eredménye 2,622 milliárd forint, 17 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
A felügyelet idei első kockázati jelentése szerint a szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezősége 2009-ben mérsékelten romlott, de az üzleti teljesítmény egésze a hitelpiaci szolgáltatók átlagához képest kedvezőnek ítélhető. A szövetkezetek 2010. évi kockázatai közül kiemelkedik a jövedelmezőség további jelentős csökkenésének veszélye, ami a 2009-ben számottevően mérséklődött províziós fedezet pótlására, illetve a viszonylag nagy kockázatú kkv-szektorba történt hitelexpanzió miatt szükségessé válható növekvő mértékű értékvesztés-képzés nyomán alakulhat ki.
E veszélyt a felügyelet szerint érdemben csökkenti, hogy a szövetkezeti portfólió hitelbiztosítékokkal, elsősorban ingatlannal magas szinten fedezett, növeli viszont, hogy a hitelbiztosítékok tényleges fedezeti értéke a fennálló gyenge ingatlanpiaci helyzetben különösen vidéken bizonytalan, a szövetkezetek fedezetérvényesítési képessége pedig korlátozottnak tűnik.
A szövetkezeti hitelintézetek piaci kockázatai mindazonáltal mérsékeltek, likviditási helyzete pedig a hitelpiac egyéb területeihez képest kifejezetten kényelmesnek mondható - áll a kockázati jelentésben.
A kormány akcióterve szerint a bankokra, biztosítókra és egyéb pénzügyi cégekre "bankadót" rónának ki, az érintett cégeknek már az idén - a 2010-es költségvetésben tervezett 13 milliárd forint különadót is beszámítva - összesen 200 milliárd forintot kellene befizetniük az államkasszába. A különadó az eredeti tervek szerint három évig maradna érvényben, az MTI információi szerint azonban mutatkozik fogadókészség a piaci szereplők azon javaslatának elfogadására, hogy az elvonás csak két évig terhelje a szektort.
A korábbi hírek arról szóltak, hogy a takarékszövetkezeteknek nem kell "bankadót" fizetniük. Ezt Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője is megerősítette múlt pénteken a köztévé Este című műsorában, ahol azt mondta, a takarékszövetkezetekről egyelőre nincs szó. Ezt azzal magyarázta, hogy a 200 milliárd forintot a pénzügyi szektor három intézményrendszere - a bankok, a biztosítók és a pénzügyi lízingcégek - mutatói alapján be tudja fizetni.
MTI
