A mostani, soha nem látott mértékű és veszteséget okozó globális válság miatt az eddigi világgazdasági egyensúlytalanságot okolta a KPMG közép-kelet-európai pénzügyi tranzakciókért felelős vezetője, azt, hogy az ázsiai térség finanszírozza a nyugati gazdaságok hitelből történő fogyasztását. Ahhoz, hogy ez megforduljon szemléletbeli váltásra van szükség, ami nem megy egyik napról a másikra - ismerte el.
Hozzátette azt is: a korábbi "arany idők" egy ideig biztos nem térnek vissza, a helyzet normalizálódását követően a potenciális GDP növekedési ütemek a világban 1,5-2 százalékponttal esnek vissza.
A mostani, soha nem látott mértékű és veszteséget okozó globális válság miatt az eddigi világgazdasági egyensúlytalanságot okolta a KPMG közép-kelet-európai pénzügyi tranzakciókért felelős vezetője, azt, hogy az ázsiai térség finanszírozza a nyugati gazdaságok hitelből történő fogyasztását. Ahhoz, hogy ez megforduljon szemléletbeli váltásra van szükség, ami nem megy egyik napról a másikra - ismerte el. Hozzátette azt is: a korábbi "arany idők" egy ideig biztos nem térnek vissza, a helyzet normalizálódását követően a potenciális GDP növekedési ütemek a világban 1,5-2 százalékponttal esnek vissza.
Emlékeztetett rá: 2002-2007 között példátlan világgazdasági konstelláció jött létre, a pénz olcsó volt, a likviditás bőséges, az eszközök ára - kötvényeké, részvényeké - pedig emelkedett. Mindemellett beköszöntött a pénzügyi innováció kora is, úgy tűnt ez a "fejlődés" természetes. A fordulat akkor következett be, amikor kritikus tömeget alkotó befektető érezte úgy, hogy tovább a nyereségek nem nőhetnek és "kiszálltak".
Ennek ellenére a szakember hangsúlyozta, hogy ezek az innovatív termékek "nem az ördögtől valók", nem kell megszüntetni, de az eddiginél erőteljesebben kell ellenőrizni őket. A "hitelezz, csomagolj és terítsd a kockázatot" gyakorlat önmagában nem ártalmas, a probléma csak a termékek "csomagolásával" volt, azzal, hogy ezt a "csomagolón" kívül senki nem értette, kockázatai rejtve maradtak. Simonyi Tamás szerint a jövőben ezeket a termékeket mielőtt a piacra viszik a felügyeleteknek jóvá kellene hagynia, megvizsgálni, hogy "emberi fogyasztásra alkalmasak-e".
További problémának és újabb felügyeleti feladatnak nevezte, hogy a kereskedelmi banki feladatokat egyre több bankszerű intézmény kezdte végezni, alapok, pénzügyi vállalkozások, befektetési bankok. Hallatlanul megnőtt ezeknek a bankszerű szervezeteknek a súlya, amelyek a felügyeletek számára is áttekinthetetlenek és ellenőrizetlenek voltak, míg a pénzügyi szektor súlya hallatlanul megnőtt a világban. A felügyeletek pedig nem piacokra koncentráltak, hanem szervezetekre, elsősorban kereskedelmi bankok mutatóit, működését vizsgálták, kevésbé a rendszerkockázatot.
Simonyi Tamás szerint ezen a gyakorlaton is változtatni kell, a szabályozásnak rendszerszemléletűvé kell válnia, és üzleti modellekre kell vonatkoznia. Szigorúan kell szabályozni a kereskedelmi bankokon kívüli szervezetek tőkemegfelelési mutatóit, figyelni kell a kereskedelmi könyvek kockázatát - jobban kell ellenőrizni a globális, regionális és az egyes országok makrofolyamatait és össze kell hangolni az ellenőrzési munkát - mondta. "Nem lesz egyszerű" - ismerte el.
A hitelminősítőket illetően nonszensznek nevezte, hogy ezeket az intézményeket az fizeti, akit minősítenek, a hedge fundokat, spekulatív alapokat, pedig, mint üzleti modellt megkérdőjelezhetőnek nevezte.
