Kiindulásként meg lehet nézni a híres Big Mac indexet, annak is a módosított változatát (adjusted index), amely az egy főre jutó GDP-vel kiigazítja az árak különbségét:
//www.economist.com/content/big-mac-index
(be kell állítani hogy adjusted index a grafikonon), lehet devizát is választani hogy mihez viszonyítsunk)
Itt jól látszik, hogy a világ legolcsóbb pénze az orosz rubel. Ezt nagyjából más PPP-alapú indikátorok is megerősítik. Ha megnézzük a világbank kicsit mélyebb merítésű adatbázisát (amely nincs kiigazítva GDP-vel), akkor azt kellene látnunk, hogy a körülbelül hasonló fejlettségű országoknak a devizája egymáshoz képest hasonló értékeltségi szinten van.
//data.worldbank.org/indicator/PA.NUS.PPP
PPP (2014-es érték)
- USDHUF 132
- USDPLN 1,83
- USDRUB 19,07
- USDRON 1,73
- USDCZK 13,33
Habár mindegyik ország devizája alulértékelt PPP alapon a dollárhoz képest, ez természetes: minél kisebb az egy főre jutó GDP annál nagyobb az alulértékeltség. Viszont ezek az országok nagyjából egy fejlettségi szinten vannak, közel is vannak egymáshoz, így a devizáik egymáshoz képest ugyanannyival kellene hogy alulértékeltek legyenek a dollárhoz képest. Máshogy fogalmazva: a forint reális értéke ezekhez képest a két PPP elosztva egymással, tehát ennek kellene lennie nagyságrendileg:
- PLNHUF 72,1
- RUBHUF 6,94
- RONHUF 76,3
- CZKHUF 9,9
Ezzel szemben a valóság jelenleg:
- PLNHUF 70,5
- RUBHUF 3,66
- RONHUF 68,6
- CZKHUF 11,48
Jól láthatóan a legjobban a rubel lóg ki a sorból (nagyon olcsó), meg egy kicsit a cseh korona(drága). Az utóbbi indokolható azzal, hogy azért Csehország vagy 20%-kal fejlettebb nálunk, lásd:
//data.worldbank.org/indicator/NY.GNP.PCAP.PP.CD/countries
A rubel alulértékeltsége is részben indokolható a gazdasági összeomlással, és az elmúlt év, illetve várhatóan idei év magas inflációjával (15% 2015-ben és ugyannyi idén is), amely mondjuk saccperkábé 30%-kal csökkenti a rubel-forint kereszt "reális" értékét. Ezek alapján a 2016-os PPP-alapú értékelés szerint a rubel-forint keresztárfolyamnak 5,33-on kellene lennie mondjuk az idei év végére. A 3,66-os érték még ehhez képest is elég jelentős, bő 30%-os alulértékeltség.
Vegyük ehhez hozzá, hogy az orosz kamatszint 10%, és egyelőre az oroszok az elinflálás helyett a rájuk szakadt gazdasági válságot igen kemény életszínvonal-süllyedéssel kompenzálják, tehát pont azt teszik, mint amire szükség van: igazodnak az új realitásokhoz. Nem a klasszikus LATAM utat járják (infláció), hanem azt, amit mondjuk az IMF is előírna nekik.
Ha az olajár valahol stabilizálódik (és szerintem fog, mint korábban írtam róla), akkor az orosz gazdaság összeomlása megáll, de nem várok jelentős erősödést sem: stagnálás lesz, miközben az infláció leesik, és levágják a kamatszintet végül 3-4-5-6%-ra. Mindebből az következik, hogy a hosszú rubeles orosz államkötvények, amelyek 10% felett hoznak, kiváló lehetőséget jelentenek: magas kockázatú, de nagy hozampotenciálú befektetés.
