2007. augusztus 30. 13:16

A tőzsde azt szeretné elérni, ha az adótörvények őszi tárgyalásánál figyelembe vennék korábban született javaslataikat. Így Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök szerint a akár a kisebb befektetőket is meg lehetne nyerni a tőkepiaci jelenléthez. Az intézmény a hazai társaságok megjelenéséhez is várja a kormányzati segítséget, amely az elnök szerint fokozná a transzparenciát.

Nem szabad hagyni a magyar tőkepiac kiüresedését, és ezért a tőkepiaci szereplők arra kérik a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert, hogy az adótörvények őszi tárgyalásánál vegyék figyelembe a korábban közzétett ötpontos tőzsdeélénkítő csomag javaslatait - mondta Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök az 5. Hazai Intézményei Befektetői Találkozón csütörtökön Budapesten. A javaslat a Hosszú Távú Befektetési Számla (HTB) bevezetését tartalmazza, amely három éves befektetés esetén adómentes lenne.

Javasolják a tőzsdére bevezetett befektetési jegyek adózását a részvényekéhez igazítani. További javaslat az ingatlan- és tőkepiac közötti átjárhatóság megteremtése: lakáseladás esetén, ha a bevételt a HTB számlára teszik és három évig ott tartják, ne kelljen adót fizetni. A Gyurcsány Ferenchez és Veres Jánoshoz intézett kérés mellett a tőzsde elnöke Kóka Jánost, az SZDSZ elnökét is arra kérte, vegye figyelembe a javaslatokat a szabaddemokraták adóelképzeléseinek alakításánál.

Szalay-Berzeviczy Attila hangsúlyozta: a Budapesti Értéktőzsde lehetőség a magyar kis- és középvállalatoknak a tőkebevonására, a privatizáció teljes átláthatóságának biztosítására és a lakossági megtakarítások hatékony gyarapítására. Ugyanakkor a tőzsde forgalmának erős befolyása van a devizapiacra is, hiszen a tőzsdén befektető külföldiek generálják a devizapiac forgalmának egyharmadát.

Véget ért a tőkepiaci aranykor

Előadásában Barcza György a K+H Bank Tresury vezető közgazdásza kiemelte, hogy bár Magyarország gazdasági felzárkózásának folyamata megakadt, biztató a külső egyensúly gyors javulása. Szerinte kérdéses viszont, hogy a makrogazdasági stabilitás önmagában elegendő lesz-e a felzárkózási folyamat újraindításához. Véleménye szerint a kamatok lassú csökkenése mellett a forintárfolyam stabilitása egy esetleges újabb nemzetközi tőkepiaci korrekció esetén is megmarad.

A nemzetközi helyzetről szólva a vezető közgazdász szerint a növekedési ciklusnak vége van, és a hat évig tartó tőkepiaci "aranykor" véget ért. Most a jegybanki döntések hatása mozgatja a piacot, és ezért az "félreáraz" - vélekedett Barcza György.

Tordai Péter, a KBC Securities Hungary vezető elemzője a kilátásokat taglalva a Mol és a Linamar csökkenő közkézhányadát emelte ki negatív tényezőként, valamint az utóbbi 12 hónap tőzsdei kivezetéseit. Azt viszont pozitív jelzésnek tartja, hogy az FHB Jelzálogbank többségi állami tulajdonának eladása növeli a papírban a tőzsdei likviditást.

Új szereplők léphetnek a parkettre

Az elemző a lehetséges tőzsdei bevezetéseket felsorolva a következő cégeket említette: az AAA Auto, a Waberer's, a Magyar Villamos Művek (MVM), a Kürt, a Szerencsejáték Rt, az Externet, a Pannonunion, a Falcon és az Autópályakezelő. Az AAA Auto és a Pannonplast csoporthoz tartozó Pannonunion már hivatalosan bejelentette, hogy a szükséges tulajdonosi döntést követően, kérni fogja részvényeinek tőzsdei bevezetését, míg a Magyarországon földgázkutatást folytató Falcon igazgatósága - az MTI információi szerint - már meghozta az erre vonatkozó döntését.

Mohai György, a BÉT vezérigazgató-helyettese a távirati iroda kérdésére közölte, hogy a bevezetési kérelmekről nem adhat információt. A tőzsdeképes cégek klubja néhány hónap alatt harmincról több mint ötvenre emelkedett. A klubtagokat, azok kérésére nem nevezheti meg, de többségében középvállalatokról van szó - tette hozzá a tőzsde vezérigazgató-helyettese.

MTI/Menedzsment Fórum