Az új ÁFA-törvény teljesen új alapokra helyezi az ÁFA-ról való gondolkodást. Az újrakodifikált törvény legfőbb változásai a pénzügyi szektort érintően elsősorban a csoportos adóalanyiságra, illetve a pénzügyi tevékenységek adómentességére vonatkoznak, mutatott rá Pénzely Márta, a Deloitte adószakértője, a tanácsadó cég keddi tájékoztatóján.
Az új joganyag jelentősen tágította a csoportos áfa-alanyiság választásának lehetőségét, így valószínűsíthetjük, hogy a pénzügyi szektor számos tagja választja ezt az adminisztratív egyszerűsítéssel is járó adózási formát.
A pénzügyi tevékenységek vonatkozásában is nagyfokú változás következett be 2008. január 1-jétől. Az új áfa-törvény már nem a szolgáltatások jegyzékére (SZJ) hivatkozva határozza meg az adómentes ügyleteket, hanem az ügyletek főbb jellemzőit próbálja megragadni, elsősorban az uniós irányelv fogalomhasználatára támaszkodva.
Az új áfa-törvény hatályba lépésével egyidejűleg az is érdekes kérdésként merült fel, hogy hogyan kell kezelni azokat az ügyleteket, amelyek a régi szabály hatálya alatt indultak, de már az új jogszabály is tartalmaz rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
Ilyenek például a lízingügyletek, illetve azok a konstrukciók, amelyekben az ügylet célja egy konkrét gazdasági eredmény volt. Ezzel kapcsolatban az áfa-törvény az eddigi adójogi szabályozáshoz képest újszerű átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely február 15-ig lehetőséget biztosított az adóalanyok részére, hogy válasszanak, mely törvény szabályai szerint kívánják az ügylet egészét kezelni.
Előtérben a csoporton belüli ügyletek
A fióktelepekkel kapcsolatban Veszprémi István hozzáfűzte, hogy banki tevékenység fióktelep formájában is végezhető, a fióktelep társasági adóalapjának meghatározására vonatkozó szabályokat a társasági adó törvény tartalmazza.
Ez utóbbi jogszabály tételesen tartalmazza a fióktelepnél érvényesíthető költségeket, azonban elméletileg az OECD Modellegyezmény Kommentárjának tervezete alapján további, a külföldi központnál felmerült (például finanszírozási) költségek arányos részének elszámolhatósága is lehetséges.
Az előző héten megjelent APEH ellenőrzési irányelv értelmében az adóhatóság még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a csoporton belüli ügyletek ellenőrzésére, hiszen ettől jelentős adóbevételt remélhet a hivatal. Az irányelv megemlíti továbbá, hogy ugyancsak nagyobb hangsúly kell fektetni a szokásos piaci ár előzetes meghatározására és a külföldi hatóságokkal való kölcsönös egyeztetési folyamatokra.
A legfontosabb azonban, hogy a természetbeni osztalékot is bevonták azon ügyletek körébe, amelyekre a piaci ár elvének teljesülnie kell. A téma aktualitását erősíti az adóhatóság aktívabb fellépése ezen az ellenőrzési területen.
Az ellenőrzések során egyébként továbbra is a formai megfelelés (például a dátum vagy az adószám helyes feltüntetése) dominál, azonban a tartalmi megállapítások is egyre gyakoribbak, ismertette Gémesi Péter, a Deloitte Adóosztályának szenior menedzsere.
Ismét jól jönne a filmtámogatás
A pénzügyi szektorban általánosságban elmondható, hogy az adórevizor nem a szokásos pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatosan tesz megállapítást, hanem a hagyományos ügyletek, úgy mint a költségmegosztási megállapodások esetében. Fontos megjegyezni az ellenőrzésekkel kapcsolatosan, hogy az adóhatóság rendelkezik az "AMADEUS" adatbázissal, amely alkalmas arra, hogy bizonyos tevékenységekhez megállapítsa a kapcsolódó piaci haszonkulcsot.
Fontos lenne, ha meg tudnánk hosszabbíttatni a Magyarországon gyártott filmekre, 2007. december 31-ig kapott, úgynevezett létező támogatást. Csatlakozásunk előtt, 2004 márciusában ugyanis a mozgóképról szóló törvény alapján kulturális és audiovizuális célokra kedvezményt adott nekünk az Unió az itthon gyártott filmekre, amely lépés érezhetően fellendítette a hazai filmgyártást és a háttéripart.
Jelenleg ott tartunk, hogy az Unió vizsgálatokat folytat, amelyek során azt nézi, hogy a magyar szabályozás mennyire van összhangban a vonatkozó uniós joganyaggal.
Valószínűleg az eljárás lefolytatása után változtatni kell a hazai szabályokon, azonban hangsúlyozni kell, hogy ez csak a 2007. december 31. után igénybe vett kedvezményeket érintheti. A kedvezmények rendszere nagy valószínűséggel nem fog alapvetően megváltozni, mutatott rá Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadója.
Kevésbé változtak a számviteli szabályok
A számviteli törvényt módosító rendelkezések egy része jogharmonizációs célú, más részük az egyszerűsítést szolgálja, illetőleg a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi, hangsúlyozta Horváth Attila Péter, a Deloitte Kft. Könyvvizsgálati osztályának igazgatója.
A szakértő elmondta, hogy a rendelkezés szerint a számviteli törvény módosításait alapvetően a 2008-ban induló üzleti évektől kell alkalmazni, de - néhány kivétellel - a 2007-es üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni azokat.
A jogharmonizáció érdekében az új számviteli törvény külön meghatározza a kapcsolt fél fogalmát is, amit az tett szükségessé, hogy a számviteli törvény korábbi változatában a szűkebb körű kapcsolt vállalkozás fogalma szerepelt. A bővítés a magánszemélyekre, így például a vezető tisztségviselőkre is vonatkozik.
Az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos módosítások a gyakorlat során felmerült problémák rendezését hivatottak rendezni, az új rendelkezések egyértelművé teszik a passzív, illetve aktív elhatárolás alkalmazásának feltételeit.
További változás, hogy az előtársaságoknál bizonyos esetekben nem kell beszámolót készíteni. Kedvező ugyanakkor, hogy a nemzetközi standardokat illetően csupán kevés változás lépett életbe.
A tervezett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekbe befizetett munkáltatói és munkavállalói hozzájárulásokkal kapcsolatban több rendelkezést is tartalmaz az új szabályozás, így például a foglalkoztatói hozzájárulás nem számít jövedelemnek, illetőleg munkavállalói hozzájárulás esetén adókedvezmény érvényesíthető az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak fizetett hozzájárulásokhoz hasonlóan, ismertette Ágoston Katalin, a Deloitte Adóosztályának menedzsere.
Simon Rita
