Az adóamnesztia értelmében a jövedelem alapjául szolgáló ügyletekkel kapcsolatosan utólagos adómegállapítás nem tehető, és büntetőjogi felelősség sem állapítható meg, ha a vállalkozás a fenti kedvezményeket úgy veszi igénybe, hogy minden előírt feltételnek megfelel, emelte ki a Deloitte szakértője.
Mi változik a számviteli törvényben?
A számviteli törvény jövő évi változásainak célja szintén az egyszerűsítés, és a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, mondta el Binder Szilvia, a Deloitte Könyvvizsgálati üzletágának igazgatója.
A változások egyik leglényegesebb eleme, hogy egyszerűsödik a devizában történő könyvvezetés. Enyhülnek ugyanis azok a feltételek, amelyek a beszámoló forinttól eltérő devizanemben történő összeállítását teszik lehetővé.
Ezt a megoldást azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél a bevételek, költségek és ráfordítások együttes összege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek együttes értéke – az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön – legalább 50 százalékban az adott, forinttól eltérő devizanemben merül fel. Ez a feltételként előírt arány ma még 75 százalék, de a módosítás 2010. január 1-i hatállyal további csökkentést irányoz elő. Ekkortól már a 25 százalékos „idegen-deviza” arány megléte is elegendő lenne ahhoz, hogy a vállalatok ezt a megoldást választhassák, tette hozzá az adószakértő.
A törvény további egyszerűsítése, hogy amennyiben a feltételeknek megfelelő vállalkozás funkcionális pénzneme az eurótól eltérő deviza, a vállalkozás dönthet úgy, hogy az adott deviza helyett euróban készíti el beszámolóját. Ebben az esetben viszont a vállalkozásnak a létesítő okiratában funkcionális pénznemeként rögzítenie kell az eurót.
Kibővül továbbá az összevont (konszolidált) beszámoló és üzleti jelentés készítése alól mentesíthető anyavállalatok köre. Ezek elkészítése alól jövőre azon anyavállalat is mentesül, amely magát és leányvállalatait is bevonja egy harmadik országbeli, fölérendelt anyavállalat - hazai vagy Európai Uniós jogszabályok szerint összeállított és nyilvánosságra hozott, összevont (konszolidált) beszámolójába. Ez azt jelenti, hogy olyan vállalkozások is mentesülhetnek a jövőben a beszámolási kötelezettségeik alól, amelyek fölérendelt anyavállalatának nem az Európai Gazdasági Térségben van a székhelye, de egyébként mindenben megfelelnek a számviteli törvény vonatkozó rendelkezéseinek, közölte Binder Szilvia.
A részvénytársaságnak, vagy európai részvénytársaságnak nem minősülő egyéb vállalkozások szintén a mainál szélesebb körben mentesülnek az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége alól. Ez a lehetőség - az összes leírt feltétel teljesülése mellett is – azonban csak akkor nyílik meg előttük, ha az összesen legalább 20 százalékos részesedést birtokló kisebbségi tulajdonosok köre nem kéri az összevont (konszolidált) beszámoló összeállítását.
Ez lényeges változást jelent, hiszen a jelenleg hatályos törvény értelmében most még az összesen legalább 10 százalékot birtokló kisebbségi tulajdonosi közösség is kérheti az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítését. A módosított rendelkezések már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is alkalmazhatóak – tette hozzá az adószakértő.
A fejlesztési célú támogatásokra vonatkozó lényegi változás az, hogy az ezek kapcsán elszámolt halasztott bevételt a támogatás visszafizetése esetében is meg kell szüntetni ezentúl. A visszafizetett fejlesztési célú támogatást pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Ez a rendelkezés már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is alkalmazható.
Jelenleg a vállalkozásoknak a számviteli politikájuk keretében elkészítendő pénzkezelési szabályzatban meg kell határozniuk a napi záró készpénzállomány maximális összegét. A törvényváltozások oly módon korlátozzák a készpénzes tranzakciókat, hogy ez a maximális érték a jövőben nem haladhatja meg az 500 ezer forintot, vagy az előző évi, éves szintre számított összes bevétel 1,2 százalékát – vagyis a kettő közül a magasabb összeget.
A napi készpénzállomány értékét a módosítás egyébként az adott hónap naptári napjainak záró készpénz-állományát figyelembe véve, azok naptári hónapra számított napi átlagában állapítja meg – erre vonatkozik tehát az 500 ezer forintos határ. A jogelőd nélkül alapított vállalkozások esetében viszont a maximális napi átlag az alapítás üzleti évében és az azt követő üzleti évben nem haladhatja meg az 500 ezer Ft-ot. Az éves záró állomány maximális értékét pedig, amíg az előző évi összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, a megelőző üzleti év összes bevétele alapján kell meghatározni.
Az elfogadott módosítások kibővítik a számviteli törvényben felsorolt „egyéb bevétel” és „egyéb ráfordítás” jogcímeket. Ezek között - jellegüknek megfelelően - külön nevesítik a kerekítési különbözeteket, például az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt keletkező különbözetet. Ez a rendelkezés alkalmazható már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is.
Új, az egyéb bevételek összegét csökkentő tételek is bekerültek a törvénybe. Ilyen például az értékesített és a szerződési feltételek teljesítésének meghiúsulása miatt később visszavett, ám a két időpont között használt tárgyi eszközök, vagy immateriális javak visszavételkori piaci értéke. A csökkentő tétel azonban legfeljebb az eredeti eladási ár, vagy - a teljesítés későbbi meghiúsulása esetén az eredeti ellenértéknek részben, vagy egészben visszatérített értéke lehet, tette hozzá Binder Szilvia.
