Ugyan csak keddi ülésén dönt a szocialista frakció arról, milyen formában, milyen határidővel venné ki a magántőke bevonásának lehetőségét az egészségbiztosítási törvényből, azt azonban mindenki kész tényként kezeli, hogy ez meg fog történni.
Meghátráltak
A március 9-i és az esetleges őszi népszavazás hatására az MSZP prominensei visszavonulót fújtak a pénztártörvényt illetően, és - legutóbbi nyilatkozataik szerint - felfüggesztenék a februárban megszavazott egészségbiztosítási törvényt. Diplomatikusan fogalmazott ugyanakkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a napokban még azt mondta, hogy a pénztártörvényt nem feladni kell, hanem új megoldásokat kell találni hozzá.
Igaz, azt is bejelentette, hogy gyökeresen megváltoztatják az egészségbiztosítási reformot. Az egészen biztosnak látszik, hogy - szemben a februárban elfogadott törvénnyel - mégsem vonnak be üzleti biztosítókat, és csak az állam lesz a tulajdonosa a tervezettnél kevesebb, új, regionális alapon szervezendő pénztárnak.
Ezeknek teljesen más lesz a feladatuk, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). A pénztárak lesznek azok a szervezetek, amelyek azonos fejkvótából gazdálkodva szervezik a gyógyítást és ellenőrzik azt az adott területen; az OEP tevékenységénél egy sokkal intenzívebb, szakszerűbb ellenőrzést, betegképviseletet, finanszírozást látnak el. A területi különbségeket a fejkvótával mérséklik, ezt a törvényben nem akarják megváltoztatni.
Marad az állami tulajdon
Jelenleg úgy tűnik, hogy négy hét múlva a Parlament elé kerül a pénztártörvény módosításáról szóló javaslat. Ez gyökeresen megváltoztatja a februárban elfogadott, de a népszavazási kezdeményezések révén megtámadott egészségbiztosítási reformtörvényt, amely 49 százalék erejéig behívta volna az új, megyei egészségpénztárakba a magántőkét.
Az új változat megtartja a régi, tisztán állami tulajdont e szektorban, de az állami központ mellett létrehoz több, regionális pénztárat is. Ezzel kapcsolatban Tukacs István MSZP-s országgyűlési képviselője leszögezte, hogy drasztikus járulékemelésekre és a magántőke bevonására a társadalom elutasító álláspontja miatt nincs lehetőség a közeljövőben.
22 helyett 7 pénztár?
Miután a koalíciós szerződés a hónap végén jár le, várhatóan ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé az új javaslat. A szocialisták visszatérnek eredeti elképzelésükhöz, miszerint hét regionális pénztár lesz, száz százalékos állami tulajdonban, magántőke nélkül. A dolgok mai állása szerint a struktúrán nem változtatnának, a magántőkét azonban nem engednék be a rendszerbe. Hallani olyan elképzeléseket is, hogy nem 22 pénztár alakulna, hanem csak 7, minden régió központjában.
A szocialista párt állítólag az orvostudományi egyetemek és egy észak-dunántúli egészségügyi centrum (például Győr) szerinti decentralizált egészségbiztosítás rendszer tervein dolgozik. Schvarcz Tibor szocialista képviselő ezzel kapcsolatban azt mondta: nincs szándékukba visszalépni a törvény progresszív elemeitől, így biztosan megtartják a szociális kiegyenlítést is biztosító fejkvóta-szisztémát, a nagy értékű beavatkozásokat finanszírozó Országos Kockázati Alappal kapcsolatos elgondolásokat, valamint az Egészségbiztosítási Felügyeletet. A szocialista politikus a pénztártörvény módosítására kisebbségi kormányzás mellett is lát esélyt.
Néhány szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez idő szerint a parlamenti matematika alapján - hacsak az MDF nem szavazza meg - igen kicsi az esélye, hogy a szocialista párt által favorizált hét regionális egészségbiztosítási pénztár tervéből valami is legyen.
Egyes érintettek szerint az MSZP elképzelése amúgy is értelmetlennek tűnik, ugyanis csak zavart keltene, és növelné a felesleges bürokráciát. Erre világított rá a Magyar Kórházszövetség, amelynek vezetői továbbra is az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszert támogatják, amelyben - aki akar - kiegészítő biztosításokat is köthet.
Megbukott - és sokba került
Ahhoz képest, hogy életbe sem fog lépni az egészségbiztosítási törvény, már eddig is komoly összegeket áldozott rá a kormány. A közelmúltban 761 millió forintot csoportosított át a költségvetés általános tartalékából az egészségbiztosítás részleges privatizációjának újabb lépésére.
Az összeg nagyobb részét (440 millió forintot) a huszonkét egészségbiztosítási pénztár megalapítása viszi el. A megmaradó 300 millióból valószínűleg annak a nemzetközi pályázatnak és árverésnek a költségeit fedezik, amelyen a magánbefektetők a pénztárak kisebbségi tulajdonrészére licitálhatnak.
