Úgy tűnik az Egyesült Államok gazdasága túl van a mélyponton, és a 2009 negyedik negyedéves számok alapján alaposan nekilendült. Igaz, ott a 2008 őszén kitört válság miatt az egy évvel korábbi számok már jelentős visszaesést mutattak. Így a most publikált adatok „annak ledolgozását” jelentik.
Már a harmadik negyedév kapcsán azt lehetett hallani, hogy véget ért a recesszió az amerikai gazdaságban. Akkor az első adatok még 3,5 százalékos növekedésről szóltak, aki komoly optimizmust váltott ki a piacokon. Később aztán szép csendben ezt 2,2 százalékra módosították mostanra. Éppen ezért a mostani 5,7 százalékos első becslést is érdemes fenntartásokkal kezelni, az utóbbi évek gyakorlata ugyanis azt mutatja, hogy az amerikai statisztikai hivatal jó eséllyel inkább lefelé módosítja a számokat.
A most publikált adat egyben azt is jelenti, hogy egyrészt a világ legnagyobb gazdasága már két egymást követő negyedévben is gyarapodni tudott, illetve, hogy bő öt éve nem látott mértékben nőtt a vizsgált periódusban. Legutoljára a 2003-as harmadik negyedévben volt legalább ekkora a gazdasági növekmény.
Az viszont mostanra majdnem teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az amerikai gazdaság 2008 negyedik és 2009 első negyedévében érte el a mélypontot, akkor 6,3, illetve 6,4 százalékos volt a visszaesés éves szinten. Ezt követte még egy 0,7 százalékos esés a második negyedévben, majd a jelek szerint a korábban vártnál hamarabb indult növekedésnek a világ legnagyobb gazdasága. A visszaesés egyébként összesen négy negyedéven keresztül tartott.
Az elemzői várakozások egyébként meglehetősen megosztottak voltak elöljáróban. A Reuters elemzői konszenzusa 4,6 százalékos, a Bloomberg prognózis 4,7 százalékos, míg a Marketwatch felmérése 5,4 százalékos GDP bővüléssel kalkulált, vagyis jelentősen felülteljesítette a várakozásokat a tényadat. Még jobban körvonalazódik a bizonytalanság ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy a Reuters által megkérdezett elemzők között volt olyan aki, 3,5 százalékos növekményt prognosztizált, de olyan is, aki 7,5 százalékkal száguldó gazdaságot vizionált.
Mielőtt azonban elhamarkodottan örülni kezdenénk a mindenképpen kedvezőnek tűnő adatnak, érdemes egy pillantást a fő, ún. headline adat mögött rejlő komponensekre vetni. Bár a bruttó hazai össztermék számításakor több tényezőt is figyelembe vesznek (ezen belül jelentős súllyal szerepelnek a fogyasztási kiadások) a negyedik negyedéves GDP adatot a készletváltozás befolyásolta leginkább. A készletciklus sajátossága miatt a vállalatok a tavalyi negyedik negyedévben egyre kevésbé csökkentették a készleteiket (sőt helyenként már növelték is reagálva a növekvő fogyasztói vásárlói kedvre), ami a harmadik negyedévhez képest komoly javulást eredményezett tehát. A készletváltozás közel 60 százalékban befolyásolta az adatot, ami miatt érdemes lehet a ”helyén kezelni” a mai statisztikát, hiszen az végső soron nem a fogyasztás felfutásán, hanem sokkal inkább a vállalati szektor helyzetértékelésén alapszik, áll az Equilor elemzésében.
A további komponensek tekintetében megjegyzendő, hogy a korábbi negyedévekkel szemben – az első olvasatban – egyrészt a kormányzati kiadások egyenlege rontott az összképen (amely azonban néhány kormányzati gazdaságösztönző program kifutásával magyarázható) másrészt pedig éppen az utóbbival való összefüggésben csökkent a végső fogyasztás is. A beruházásokon belül külön kiemeli az Equilor elemzése az általuk a leggyengébb láncszemnek tartott ingatlanszektort. Jól látszik, hogy az új lakások értékesítése ”állami lélegeztetőgépen” van továbbra is. Az év nagy részében az eladásokat az első lakásvásárlóknak nyújtott 8000 dolláros adókedvezmény segítette még, a program novemberben járt volna le, de a hó elején az amerikai kormányzat 2010 áprilisáig meghosszabbította annak kifutását. Így is decemberben jelentős volt a visszarendeződés: az új ingatlanok forgalma 7,6 százalékkal zuhant, a megelőző évhez képest pedig 8,6 százalékos volt az esés. Tavaly összesen 374 ezer új ingatlant értékesítettek az Egyesült Államokban, amely az adatok 1963-as jegyzése óta a legalacsonyabb érték és 23 százalékos visszaesést jelez a megelőző évhez képest.
Az utóbbi hónapokban már nem is a gazdasági növekedés, hanem a munkanélküliség és az infláció okoztak aggodalmakat a tengerentúlon. A munkanélküliség egyelőre 10 százalékon áll, és az utóbbi hónapokban nem is látszott, hogy tartósan csökkenni tudna. Az inflációval kapcsolatban az adatok egyelőre nem adnak okot aggodalomra, azonban többen attól tartanak, hogy ha elindul az áremelkedés, akkor a Fed előbb-utóbb kénytelen lesz emelni az alapkamatot, ami viszont szinte biztosan véget vetne a lassan egy éve tartó tőzsdei szárnyalásnak.
