A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (MTA-VKI) és a Friedrich Ebert Stiftung közös rendezvényén Andor László hangsúlyozta: a gazdaságpolitikák összehangolását segíti a nemrég elfogadott "hatos csomag", amelynek gyakorlati átültetése most kezdődik.
Kifejtette: Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban megkezdett reformokat folytatni kell, mert azok versenyképesebbé teszik ezen tagállamokat. Beszélt arról is, hogy erősíteni kell a szolidaritást az Európai Unióban, de ennek a tagállamok költségvetési politikájában is érződnie kell. Andor László hangsúlyozta, hogy a szolidaritás nélkül a válságellenes intézkedések nem nyernek legitimitást az állampolgárok szemében.
Az uniós biztos az Európai Unió (EU) következő, 2014-2020 közötti költségvetése kapcsán - amely a hétfői konferencia központi témája - hangsúlyozta, hogy a büdzsé prioritásait egyrészt a globalizáció realitásaihoz, másrészt az EU2020 stratégia céljaihoz kell hozzáigazítani. Andor László szerint elképzelhető, hogy a következő időszak költségvetési kiadásai meghaladhatják az összesített uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százalékát. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a költségvetési tárgyalások során nem azt kell előtérbe helyezni, hogy mennyit, hanem hogy milyen hatékonyan költhet el az Európai Unió.
Elmondta: új partnerség, új koordinációs keret kell a strukturális alapok és a regionális fejlesztési alap között.
A forrásokat a foglalkoztatás növelésére és a gazdaság bővülésének előmozdítására kell koncentrálni - emelte ki Andor László, hozzáfűzve, hogy ennek kapcsán szükség van a kohéziós politika reformjára, többet kell fektetni az emberi tőkébe, kutatás-fejlesztési, és oktatási programokba, különös tekintettel a csereprogramokra, a közös agrárpolitikát pedig a környezetvédelem és a vidékfejlesztés szempontjai szerint kell megreformálni.
Andor László hangsúlyozta: az Európai Szociális Alap a bizottság javaslata szerint legalább 10 százalékkal több forrásból gazdálkodhatna 2014-2020-ban.
Kérdésre válaszolva elmondta: a válság elhúzódása nem kérdőjelezi meg az EU2020 céljait, és az ahhoz kapcsolódó programokat, csak több segítségre lesz szükség ezek végrehajtásához, és külön hangsúlyt kell helyezni a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére.
MTI