Január végén Gyurcsány Ferenc a személyi jövedelemadó és a járulékok mérséklését helyezte kilátásba. A miniszterelnök ennek forrásaként a mérsékelt áfa-emelést, illetve a vagyoni jellegű adókat jelölte meg.
Jogilag kivitelezhető
Zara László szerint szabályozási oldalról az évközi forgalmi adó emelésnek nincs semmi akadálya. Sőt, szerinte akár az szja-változtatás és -kedvezmények megszüntetése is kivitelezhető - feltéve, ha nem visszamenőleges hatályú. Ezt úgy lehet megtenni, hogy előírnak egy rendkívüli adóbevallást, aminek nincs jogszabályi tiltása még a magánszemélyek esetében sem. A cégeknek pedig egyébként is kell adóbevallásokat készíteni évközben.
Az egy másik kérdés, van-e ennek értelme, és milyen költségekkel járna. Azon kívül, hogy bosszantaná az érintetteket, plusz könyvelési munkát kell végezni - a vállalkozásoknak ez plusz költséget jelent. Értelemszerűen az állam oldaláról is tetemes adminisztrációs teherrel kell számolni, aminek komoly munkaidőigénye és számítástechnikai költsége lehet, emellett értesítési és javítási kiadások is felmerülhetnek.
Zara László szerint a kormányzat által tervezett intézkedések - áfaemelés, valamint járulék- és szja-csökkentés - akár jó irányú lépések is lehetnek, amelyeket azonban már másfél évvel ezelőtt meg kellett volna lépni. Vagyis akkor ez az átrendeződés még akár pozitív fejlemény is lehetett volna.
Elrettentő példa az argentin összeomlás
Azóta azonban recesszióba kerültünk, és az áfa-emelésnek ilyenkor egy óriási veszélye van, figyelmeztet az adószakértő. Ugyebár az egyik oldalon lesz egy teher-csökkentés, ami költségvetési bevételkiesést jelent. Ennek ellensúlya az áfa-emelésből, azaz a lakossági fogyasztásból származó többletbevétel lenne. Ám, ha a válság miatt egyébként is visszaesik a fogyasztás, akkor könnyen lehet, hogy ez a remélt többletbevétel nem folyik be a költségvetésbe.
Zara László szerint erre elrettentő példa az argentin összeomlás: a dél-amerikai országban - több más ok mellett - éppen egy váratlan forgalmi adó-emelés idézte elő a teljes csődöt. Ott a kilencvenes években áfát emeltek és adót csökkentettek, de nem jött be forrás a bevételi oldalon. Ráadásul ez egy olyan időszakban történt, amikor nem is volt globális válság, tette hozzá.
Az adószakértő szerint tehát nagyon kockázatos az elképzelés, hogy ily módon biztosítható lesz a költségvetés egyensúlya. Úgy véli, sokkal célravezetőbb lenne egy drasztikus költségvetési felülvizsgálat és kiadáscsökkentés, ami azonban – az áfához hasonlóan - kényes politikai kérdés.
Mely cégeken segítene a járulék-mérséklés?
Az adótervek szerint, a másik oldalon a munkát terhelő adók és járulékok mérséklődnének. Ez a néhány százalékpontos csökkenés csak a minimálbér kétszereséig történne meg, és ez alig lenne érzékelhető a reálgazdaságban, emelte ki Zara László.
Hozzátette: a kis cégeknél az öt százalékos tehermérséklést gyakorlatilag észre sem lehetne venni, a nagyobb vállalatok esetében azonban - a volumen miatt - már jelentősebb lenne a hatás (például a tervezettnél kevesebb dolgozót kell majd elbocsátani). Nem beszélve arról, hogy a csökkenés úgy valósulna meg, hogy a tételes ehót felemelnék, ami lényegében elvinné a tehercsökkentést. A szakember szerint ez az intézkedés a rövid távú konjunkturális gondokon is alig enyhítene.
Varga M István
Menedzsment Fórum
