A Standard & Poor's tegnap leminősítette Magyarországot, ráadásul az elemző intézet az idei évre nézve műár hat százalékos recesszióval számol. Emiatt az állampapír piaci hozamok is emelkedtek, ma már másfél százalékos kamatemelést áraz a piac. Ez azt jelentené, hogy a mostani 9,5 százalékos alapkamatot 11 százalékra kellene emelnie a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Vagyis a nemzetközi befektetők még kockázatosabb országnak tartanának minket.
Mi áll a leminősítés mögött?
Barcza György szerint az ország leértékelése alapvetően a politikai bizonytalanságnak és a költségvetési helyzetnek szól. Míg a kormány 3,5 százalékos visszaesést tervez, addig hazai elemző intézetek már öt százalékkal számolnak, a Standard & Poor's pedig hat százalékot jelez előre.
Ebben már az is benne van - teszi hozzá az elemző -, hogy ha valaki kétszer nem találta el a várható forgatókönyvet, akkor harmadszorra már azt mond, amit akar. Szerinte ma már mindegy, mint mond a magyar kormány, a nemzetközi hitelminősítők már maguk csinálnak előrejelzést. Azt gondolhatják: a korábbi tévedés nagysága már meghaladja a normálisan elvárható mértéket.
Mindent összevetve Barcza György öt százalékos visszaeséssel számol. Szerinte a második félévben lesz a mélypont, a harmadik negyedévben viszont belép a bázishatás, hiszen 2008-ban ekkor már lefelé indult a gazdaság teljesítménye.
Nálunk a GDP húsz százalékát az ipar adja – ha ebben a szektorban húsz százalék körüli visszaesés tapasztalható, akkor ez négy százalékos romlást idéz elő a teljes magyar GDP-ben. Emellett feltehetően a szolgáltató szektor is szűkülni fog.
Recesszió és infláció együtt
A K&H szakembere szerint a forintgyengülés nem is annyira az újdonsült miniszterelnök-jelöltnek, Bajnai Gordonnak szól, hanem annak, hogy kiderült: sokkal rosszabb a költségvetés helyzete a korábban gondoltnál - ráadásul a nemzetközi hangulat is negatív.
A forintot a zlotyival szokták összevetni, de ez nem feltétlenül helyes, mert Lengyelországban más az inflációs hatás. A jövőben az inflációra is érdemes figyelni a Bajnai-csomagon túl, mert egyes komponensek nagyon megugrottak februárban, és tavasszal nagyon gyors átárazódás lehet az élelmiszerek és az iparcikkek esetében is. Ha pedig a recesszió mellé magas infláció társul, akkor tovább romolhat a helyzetünk, figyelmeztet az elemző.
A zlotyi helyzete azért is különbözik a forintétól, mert a lengyel gazdaság sokkal zártabb a magyarnál, ezért az árfolyamgyengülés kevésbé okoz inflációt. Magyarországot inkább már Romániával érdemes összevetni. Most emelkedő inflációval kell számolni, ami miatt kamatot kell majd emelni, és ennek hatására megfordulhat a forint árfolyama, véli a K&H szakembere.
El kell venni 500 milliárdot - nagyon fog fájni
Ami a Bajnai-csomagot illeti, Barcza György szerint az valóban nagyon fájdalmas lesz, nagyon kemény társadalmi árral. Korábban úgy tűnt, hogy a költségvetésben csak néhány százmilliárd forintos elcsúszás van, amit majd szépen korrigálunk. Ma már azonban úgy tűnik, hogy inkább 500-600 milliárd forintos elcsúszásról, vagyis többlethiányról beszélhetünk. Persze a kiigazításokat már múlt év őszén meg kellett volna tenni, de erre akkor még nem volt meg a politikai akarat.
Egyes elemzők szerint az 500-600 milliárdos elvonás társadalmi hatásait tekintve megvalósíthatatlan, ezért jobb lenne ismét tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és valamivel enyhébb feltételek mellett új megállapodást kötni. Erre utalt például lapunknak adott interjúban Soós Károly Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is, aki szerint - a tervezett három százalékos hiánycél helyett - négy vagy öt százalékos költségvetési deficitről kellene megállapodnunk az IMF-fel.
Barcza György ezzel szemben úgy véli, ez komoly bajokat okozhatna: vélhetően még az októberinél is nagyobb tőkekivonási hullámot indítana el. Ez rengeteg vállalat és magánszemély csődjét jelentené. Tehát ha túllépjük a három százalékos hiánycélt, akkor Argentína is lehetünk, figyelmeztet az elemző. (Argentína 2001-ben államcsődöt jelentett – a szerk.)
Mi lesz, ha nem megy át a Bajnai-csomag?
Ezt figyelembe véve ha Bajnainak nem sikerül elfogadtatnia a Parlamenttel az 500-600 milliárd forintos megszorítást, akkor nagyon rosszul alakulhatnak a dolgok. Jelentős árfolyamgyengülés következne be, a magáncégek finanszírozása leállna, ami tömeges csődökhöz vezetne. A munkanélküliség a duplájára növekedne, és a recesszió is sokkal magasabb lenne, mint most. Ráadásul költségvetés se nyerne semmit, mert a jelenleginél jóval nagyobb megszorítást kellene véghez vinni, magyarázza az elemző.
Felmerült az a gondolat is, hogy az IMF-től kérhetnénk plusz forrásokat a gondok enyhítésére. Barcza György szerint erre most nincs szükség, mert annak idején pontosan kiszámolták, miért 26 milliárd dollárt adnak. Ugyanis 2010 közepéig pontosan ennyi a lejáró államadósság, amit az IMF-hitelből törleszteni lehet. Ez az összeg azonban csak az államháztartás finanszírozására szól, mert a magánszektorban most piaci hitelezés működik.
Varga M István
Menedzsment Fórum
