A tavaszi EU-csúcstalálkozó fő témája lesz a következő tíz évre vonatkozó átfogó gazdasági stratégia (EU 2020) vitája, bár egyelőre nyitott kérdés, hogy Görögország pénzügyi helyzete nem szorítja-e háttérbe ezt a napirendi pontot.
Az EU 2020 a kitűzött céljaitól messze elmaradó versenyképességi és foglalkoztatási programot, a 2000 és 2010 közötti időszakra vonatkozó lisszaboni stratégiát hivatott felváltani, de előbb még számos nyitott kérdést meg kell válaszolni. Ilyen például a mostani célkitűzések számszerűsítése, számon kérhetősége, illetve a program finanszírozása a 2010-2013 időszakban.
Az Európai Bizottság a hónap elején hozta nyilvánosságra a javaslatot, de abban már figyelembe vette a tagországok előzetes elképzeléseit. A javaslatban 2020-as céldátummal öt kiemelt célkitűzés szerepel: a 20–64 évesek körében legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatás szintjét, az uniós össztermék (GDP) 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani, teljesíteni kell az éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzéseket (20 százalékos CO2-kibocsátáscsökkentés, a megújuló energiafajták arányának emelése 20 százalékra, az energiahatékonyság javítása 20 százalékkal), el kell érni, hogy az ifjabb generáció legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel, továbbá 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.
A program egyik bizottsági felelőse, Andor László foglalkoztatáspolitikai és szociális biztos a javaslat nyilvánosságra hozását követően úgy fogalmazott: a végrehajtó testület olyan reális célokat igyekezett megállapítani, amelyek a mai tudással és eszközökkel, a tagországok mai hozzáállását is figyelembe véve elfogadhatók és megvalósíthatók.
Egyes tagállamok azonban egyelőre óvatosan kívánnak bánni a célkitűzésekkel, annál is inkább, mert azoknak az úgynevezett nemzeti reformprogramokba átültetett tagállami "lebontása" a tervek szerint számon kérhető, azaz akár szankcionálható is lesz. Diplomáciai források szerint ezért elképzelhető, hogy a csúcstalálkozón a célkitűzések jellegében egyetértés lesz, de azok számszerű változatát a tagállamok később hagyják jóvá.
Az állam- és kormányfőknek írt meghívólevélben az értekezlet házigazdája, Herman Van Rompuy európai uniós elnök azt húzta alá, hogy megállapodásra kell jutni a stratégia legfőbb elemeiről, beleértve a kiemelt célkitűzések "természetét és kiterjedését".
Bonyolítja a helyzetet, hogy a program kialakításánál tekintettel kell lenni a 2013 utáni évekre kidolgozandó, hosszú távú uniós költségvetésre, amelyben forrásokat kell biztosítani a célkitűzések végrehajtásához is. Sok tagállam ugyanakkor szeretné, ha - bár hatását figyelembe vennék - nem ez a stratégia határozná meg a költségvetést.
Még az előző, februári EU-csúcstalálkozó előtt kollégáinak írt levelében Bajnai Gordon miniszterelnök úgy vélte: az EU 2020-nak két pilléren kell nyugodnia: a tagállamok egymásért vállalt szolidaritásán és a közös célokat segítő nemzeti felelősségérzetük növelésén. A kormányfő már akkor rámutatott a meglévő uniós eszközökben, köztük az egységes belső piacban, valamint az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását szolgáló kohéziós politikában rejlő, még kihasználatlan lehetőségekre, illetve e politikák folytatásának fontosságára.
Az immár hagyományosan gazdasági témákkal foglalkozó tavaszi EU-csúcstalálkozó ezúttal is kétnapos lesz: csütörtök kora este kezdődik, és várhatóan péntek délután fejeződik be. Bár a központi intézmények illetékesei - Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottság elnök - szeretnék elkerülni, hogy a februárihoz hasonlóan ez az értekezlet is sokat foglalkozzon Görögország pénzügyi nehézségeivel, illetve az euróövezet jövőjével, várható, hogy e témákról is szó esik a tagországok vezetőinek találkozóján. A meghívólevélben Van Rompuy maga is említi, hogy a munkavacsorán áttekintik a tagországok eltérő versenyképessége miatt felmerülő problémákat, illetve a tartósan magas államháztartási hiány elkerülésének lehetőségeit.
A csúcstalálkozón külön foglalkoznak a káros klímaváltozás elleni küzdelem helyzetével, illetve - részben a tavaly decemberi koppenhágai klíma-csúcsértekezlet tanulságai alapján - az EU és "stratégiai partnerei", mindenekelőtt Kína viszonyával.
MTI/Menedzsment Fórum
