4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az év elején számottevően csökkent a központi költségvetés bruttó adóssága, márciusban azonban ismét a rossz oldalra került hazánk, közel 250 milliárd forinttal emelkedett az adósság összege, ezzel az idei legmagasabb szintjét érte el. A növekedésért fele-fele részben felelős a forint- és a devizaadósság, vagyis most a forint gyengülésére sem "foghatjuk" teljes egészében a romlást. Mfor.hu-háttér.

Idén még nem tartoztunk ilyen sokkal

Március végén 20 826,8 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó adóssága, ez 243,3 milliárddal magasabb a februári értéknél - derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból. Ennél több pénzzel utoljára tavaly decemberben tartozott Magyarország a hitelezőinek, akkor 20 955,5 milliárd forint volt a bruttó adósságállományunk.

A március végi összeg 11 060,8 milliárd forintnyi forint- és 9427,7 milliárdnyi devizaadósságból, valamint 338,3 milliárdnyi egyéb tartozásból tevődött össze. Érdekesség, hogy a központi költségvetés forintadóssága utoljára tavaly májusban, a magánnyugdíjpénztári portfóliókból szárnyazó 1400 milliárd forintnyi államkötvény bevonása előtt volt utoljára 11 ezer milliárd forint felett. Februárhoz képest a forintadósság 157, míg a devizaadósság 140,8 milliárd forinttal növekedett.

A devizaadósság növekedése betudható a forint márciusi gyengülésének, hiszen a február végi 290 forint körüli árfolyamról egy hónap alatt 5 forinttal nőtt az euró ára. A forintadósság növekedése azonban csak a többletkibocsátásokkal magyarázható, hiszen a szokásos rendszeres aukciókon kívül nem adott el kötvényeket hazánk. Arról már március végén beszámoltunk, hogy a múlt hónapban 51 milliárd forinttal túlteljesítettük a kitűzött célt, vagyis a 157 milliárdos növekedés mintegy harmada ennek köszönhető. A maradék kétharmad pedig vélhetően azzal magyarázható, hogy óvatossági okokból a kormány igyekszik a jelenlegi jónak mondható nemzetközi hangulatban az esedékes lejáratoknál több új kötvényt kibocsátani, vagyis már eleve többet tervez eladni az ÁKK, mint amennyi a refinanszírozáshoz szükséges.

Lassan megint fizetni kell az IMF-nek

Az adósságunk esetleg akkor csökkenhet számottevően a következő hónapokban, ha esedékessé válik a következő törlesztőrészlet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé. Az első negyedéves bő félmilliárd euró után a második negyedévben közel egymilliárd eurót kell visszafizetnünk a 2008-ban felvett hitelcsomagból. Vagyis május-június körül mintegy 300 milliárd forintos adósságcsökkenés lehet.

Az újabb IMF-törlesztésre fedezetet jelenthet a kormány által elhelyezett betét a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), illetve az elmúlt hónapok többletkibocsátása. Az kevésbé tűnik valószínűnek, hogy hazánk devizakötvényt bocsásson ki a közeljövőben. Bár néhány hete megjelentek olyan hírek, hogy akár már áprilisban kiléphetünk a nemzetközi piacokra, azonban a pletyka elég erős ellenállást váltott ki a magyar és nemzetközi elemzők körében, így viszonylag kicsi az esélye, hogy a kormány bevállal egy kötvénykibocsátást. Az elemzők szerint akkor lesz érdemes tesztelni a piacokat, ha sikerül megkötni az újabb hitelmegállapodást az IMF-fel és az EU-val, de mivel még a hivatalos tárgyalások sem kezdődtek meg, ezért valószínű, hogy a második negyedéves törlesztést még a betétekből kell kigazdálkodnia a kormánynak.

Alig csökkenhetett az adósságrátánk az év vége óta

A GDP-arányos államadósságunk valószínűleg nem változott jelentősen az első negyedévben, hiszen a tavalyi év végén 20 955,5 milliárd forintos bruttó adósság mellett 80,6 százalék volt. Azóta összegében ugyan kismértékben, mintegy 130 milliárddal csökkent az adósságunk, de ez valószínűleg nem vitte jelentősen lejjebb a rátát. Ráadásul egyelőre azt sem tudjuk, hogy alakult a gazdasági növekedés az első negyedévben, vagyis az is elképzelhető, hogy a negyedéves GDP összege is csökkent.

A fentiek miatt valószínűleg még március végén is 80 százalék felett volt a GDP-arányos adósságunk, a pontos adatot később közli majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Kamatkiadások

Az adósság volumenének alakulása mellett legalább olyan fontos figyelni az adósság árát, vagyis, hogy mennyi kamatot kell fizetnünk utána. Miközben az év első három hónapjában átlagban 1,5 százalékkal nőtt az adósságunk volumene 2011 hasonló időszakához képest (20 645 milliárdra 20 340 milliárdról), a költségvetés első negyedéves teljes kamatkiadása eközben 9,2 (!) százalékkal ugrott meg (452 milliárdra 414 milliárdról). (Lásd még: Az adósságcsökkentés kudarca: sosem fizettünk ennyit kamatra)

Az első három hónap összesített kamatkiadása az elmúlt években
Beke Károly
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!