Sokba kerülnek
A cél valami hasonló: minél több embert beterelni a társadalombiztosítási rendszerbe. Első körben persze az is nagy előrelépést jelent majd, hogy a jelenleg láthatatlan egymillió ember megjelenik az OEP szeme előtt. Ezt követően már az ő jól felfogott érdekük lesz, hogy szert tegyenek valamilyen jogviszonyra.
Ha jön az APEH
Az adóhatóság ugyanis bármikor behajthatja rajtuk a be nem fizetett járulékot - hangsúlyozta Király Gyula főigazgató-helyettes. Ha valaki elmegy az orvoshoz, és ott kiderül, hogy nem biztosított és nem jogosult az ellátásra, akkor levélben fogják erről értesíteni.
De nem csak őt: az OEP az adóhatóságnak is adatot kell szolgáltasson. Utóbbi pedig ezalapján bármikor megjelenhet, és kérdőre vonhatja az ellátásra nem jogosult, vagyis járulékot nem fizető beteget.
Magyarországon ugyanis áprilistól mindenkinek vagy fizetnie kell a járulékokat, vagy valamilyen jogcímen jogosultságot kell szereznie. Ha nincs jogosultság, vagyis az állam nem vállalja az ellátás finanszírozását, akkor nyilván az lehet a probléma, hogy ilyen nem is jár, ergo nem fizette be a kötelező járulékot.
Ezt pedig az adóhatóság behajthatja, legjobb esetben a htb-járulék jogcímén. Ez azt jelenti, hogy áprilisig visszamenőleg meg kell fizetni a havi 5900 forintot - plusz a mulasztási és késedelmi bírságot. Ez magánszemélyek esetében elérheti a százezer forintot. (Természetesen a munkáltató is felelősségre vonható, ha nem jelenti be alkalmazottait.) Nem véletlen, hogy az APEH 2007-es ellenőrzési irányelvei között kiemelt helyet kap a társadalombiztosítási járulékfizetés ellenőrzése.
A potyautasoknak érdemes lesz tehát rendezni jogviszonyukat, legkésőbb akkor, amikor az orvosnál piros lámpát kapnak.
F. Szabó Emese
