Az Alkotmánybíróság március végén befogadta két fogyasztóvédelmi szervezet - az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete - közös indítványát. A probléma lényege az, hogy a csődbe ment MÁV ÁBE nem tudja kifizetni az ügyfelei által okozott károkat, így a károsultak a bíróságon érvényesítik az igényüket, olyannyira sikeresen, hogy több ítélet kötelezi az egyesület volt ügyfeleit fizetésre. A bajba került ügyfelek viszont nem értik azt, hogy ha volt biztosításuk, akkor miért saját zsebből kell fizetniük.
Az egyik jogerős ítélet szerint a biztosítótól a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgf) rendelet alapján, míg az ügyfelétől a Ptk. 345. paragrafusa alapján követelhető a fizetés. Ez utóbbi jogszabályhely a veszélyes üzemi felelősségről szól, és kimondja, hogy aki ilyet - ez esetben autót - üzemeltet, az köteles megtéríteni az azzal okozott kárt. Az ítélet szerint a biztosító egyesület és az ügyfele egyszerű pertársak, így a kárt szenvedett - illetve aki a helyébe lépett - bármelyiküktől kérheti a teljesítést. Ugyanakkor azt is kimondja az ítélet, hogy a biztosító egyesület és az ügyfele nem egyetemlegesen felelősek. Ez utóbbi azt jelentené, hogy belátása szerint bármelyiküktől behajthatná a követelését az arra jogosult. Ez azonban csak jogi árnyalat, hiszen az ítélet hangsúlyozta: bármelyiküktől kérheti a teljesítést a jogosult.
A bírósági ítéletek közül több hivatkozik a BH1990.140 számú ítéletre. A 20 éve közzé tett Legfelsőbb bírósági határozat lényege az, hogy egy teherautó ráhajtott a háztulajdonos frissen betonozott árok-hídjára, és azt megrongálta. Az első fokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a biztosítónak kell fizetnie. A Legfelsőbb Bíróság viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a károkozó gépkocsi tulajdonosa fizessen, mivel közömbös, hogy utána ő át tudja-e hárítani a fizetést a biztosítóra.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület valamint az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete által jegyzett alkotmánybírósági beadvány első pontja azt kéri, hogy a testület mondja ki: a 2010 első napjától hatályos kgfb törvény - addig a már említett kormányrendelet szabályozta ezt a biztosítást - visszamenőlegesen adjon fedezetet a csődbe jutott biztosítók ki nem fizetett káraira. A törvény arra kötelezi a biztosítókat, hogy a kgfb-ből származó díjbevételük negyed százalékát fizessék be - e célra - egy közös alapba, de csak ez év elejétől, és csak az ekkortól csődbe került biztosítókra kell alkalmazni.
A két szervezet azt is kéri az indítványában, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg utólagos alkotmányellenességet amiatt, hogy az állam nem gondoskodott a csődbe jutott biztosítók ügyfelei által okozott károk fedezetéről, továbbá a biztosító egyesületek számára nem írt elő kötelező viszontbiztosítást az ilyen károk megtérítésére.
Sereg András az Alkotmánybíróság szóvivője annyit közölt, hogy az ügyet az elnök kiszignálta, így azon egy alkotmánybíró dolgozik, de az nem tudható, hogy a határozat tervezetével a nyári szünet előtt elkészül-e, és azt tárgyalhatja-e addig a testület.
MTI/Menedzsment Fórum
