Az EKB irányadó kamata 2000-től 2008 októberéig 4,25 százalék volt, azóta a világméretű gazdasági válság elmélyülésével párhuzamosan folyamatosan csökkent, egészen 2009 májusáig. Legutóbb akkor, 25 bázisponttal 1,00 százalékra csökkentette az EKB kormányzótanácsa a kamatot.
Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a kamatdöntést követő indoklásában rámutatott, hogy "az euróövezet gazdasági növekszik, de továbbra is kockázatoknak van kitéve".
Az EKB gazdasági növekedésre vonatkozó álláspontja az elmúlt hetekben sokasodó pozitív makrogazdasági mutatók ellenére sem változott. A pénzpolitikai döntések szempontjából releváns középtávon az inflációs kockázat alacsony, az inflációs kilátások összhangban vannak az EKB 2,0 százalék alatti inflációs céljával. Az árstabilitás az euróövezeti háztartások vásárlóerejét növeli.
Az euróövezeti infláció szeptemberben 1,8 százalék, októberben 1,9 százalék volt. Az elkövetkező néhány hónapban az infláció a jelenlegi szint közelében ingadozik, majd 2011 folyamán mérséklődik.
Az EKB a második félévben pozitív reál-GDP növekedésre számít. Folytatódik a világgazdaság növekedése is, ami a kereslet növekedésével pozitív hatást gyakorol az euróövezeti exportra. Ugyanakkor a belső kereslet erősödése is gazdaságösztönző hatást fejt ki.
Az EKB-nak nem áll szándékában követni a Fed példáját. A Fed szerdán 600 milliárd dolláros gazdaságösztönző célú kötvényvásárlási programot jelentett be a jövő év közepéig, havi 75 milliárd dolláros ütemezésben.
Az akadozó amerikai gazdasági növekedéssel szemben az eruóövezet gazdasági növekedése rácáfolt a várakozásokra még egyes országok, Görögország, Írország és Portugália adósságfinanszírozási problémáival együtt is. Az EKB a folyamatosan javuló gazdasági mutatók miatt a válság idején életbe léptetett ösztönző intézkedéseinek - például államkötvények tőkepiaci vásárlásának - kivezetésére készül. A program kivezetésének részleteiről az EKB a jövő hónapban tart tájékoztatót.
Az EKB szükségesnek tartja átfogó szerkezeti reformok mielőbbi bevezetését a fenntartható növekedés megalapozása érdekében, különösen azokban az országokban, amelyeknek versenyképessége a válság idején csorbát szenvedett, illetve amelyeket magas államadósság és külső adósság terhel. A munkaerő piaci korlátozások lebontása és a termelékenység javításának támogatása elősegítené ezen országok felzárkózását.
Az EKB szükségesnek tartja a tagországok kölcsönös költségvetési és makrogazdasági ellenőrzésének további megerősítését, de nem tartja elegendőnek a rendszerbe beépített automatizmusokat és hiányosnak tartja a szankciók alkalmazható eszközrendszerét.
Az EKB közleménye végül leszögezi, hogy mind a közvélemény, mind a vállalati szektor biztosan építhet a Kormányzótanács elkötelezettségére az árstabilitás megőrzése mellett.
MTI
