Az egyik ügyben az uniós végrehajtó testület úgy véli, hogy a magyar kormányzat központi beszerző szervezete megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat egy irodaszerekkel kapcsolatos keretszerződés odaítélése során. A másik esetben a brüsszeli bizottság álláspontja szerint Magyarország nem megfelelően érvényesítette nemzeti jogszabályaiban az uniós közbeszerzési szabályokat, és ezáltal korlátozta a vállalkozások hozzáférését a közpénzből finanszírozott szerződésekhez.
Az Európai Bizottság ez év márciusban mindkét ügyben indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak - ez az uniós jogsértési eljárás második szakasza -, kérve a magyar hatóságokat, hogy gondoskodjanak az uniós jogszabályoknak való megfelelésről. Mivel nem kapott kielégítő választ, a bizottság úgy döntött, hogy mindkét ügyet az Európai Bíróság elé utalja.
Ami az irodaszer-beszerzési ügyet illeti, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 2009 júniusában az EU Hivatalos Lapjában hirdetményt tett közzé papír, írószer és egyéb irodaszer szállítására vonatkozó keretszerződés odaítélésére, számos közpénzből gazdálkodó szervezet részére. A keretszerződés értéke mintegy 3,5 milliárd forint volt, és 12 hónapra szólt. A szerződő felet tárgyalásos eljárás útján tervezték kiválasztani, ami azt jelenti, hogy a KSZF egyenként tárgyalt volna az ajánlattevőkkel a szerződés feltételeiről.
A brüsszeli bizottság, miután a magyar sajtóból értesült a tényekről, úgy ítélte meg, hogy a tárgyalásos eljárás alkalmazásával a KSZF a nyílt eljáráshoz - vagyis az uniós szabályozás szerinti irányadó eljáráshoz - képest kisebb mértékben tette lehetővé az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, ami az adófizetők pénzének pazarlásához vezethet.
A bizottsági értékelés - olvasható a brüsszeli közleményben - az Európai Bíróság kiterjedt ítélkezési gyakorlatán alapul, amely nagyon szigorúan értelmezi a fő szabálytól, azaz a nyílt eljárás alkalmazásától való eltérés lehetőségét, és elítéli, ha az ajánlattevők túlzott mértékben hagyatkoznak a tárgyalásos eljárásra.
A magyar hatóságok szerint indokolt volt a tárgyalásos eljárás választása, mivel a beszerzések értékét nem lehetett előzetesen felbecsülni. Az érintett termékek, vagyis az irodaszerek jellegére tekintettel azonban a brüsszeli bizottságnak kétségei vannak azt illetően, hogy ez az indoklás megállja-e a helyét.
Az Európai Bírósághoz utalt másik ügy magára a magyar közbeszerzési törvényre (kbt.) vonatkozik. Az új kbt. alapján 2009-ben olyan rendelkezés lépett életbe, amely szerint egyes esetekben a közpénzből finanszírozott szerződések ajánlattevői kizárólag akkor támaszkodhatnak egy másik gazdasági szereplő erőforrásaira, ha e szereplő vonatkozásában többségi befolyással rendelkeznek. A törvény vizsgálatát követően az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy ez a rendelkezés az uniós jogszabályokban előírtnál kevesebb esetben teszi lehetővé az ilyen jellegű együttműködéseket. Az uniós közbeszerzési szabályok értelmében ugyanis az ajánlattevők a fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül támaszkodhatnak más gazdasági szereplők erőforrásaira.
Ezért az uniós végrehajtó testület úgy véli, hogy Magyarország elmulasztotta az uniós közbeszerzési szabályok szerinti kötelezettségeinek a teljesítését. Álláspontja szerint a módosított közbeszerzési törvény korlátozza a vállalkozások hozzáférését a közpénzből finanszírozott nagy értékű szerződésekhez, ami akár az adófizetők pénzének pazarlásához is vezethet.
MTI/mfor.hu
