A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere közleményben fejtette ki, hogy a kamattartás nem okozott meglepetést. A hónap során a kedvezőnek mondható márciusi inflációs adaton kívül a monetáris politika inkább kedvezőtlen fejleményekkel szembesült: romlott az ország kockázati megítélése, jelentősen nőtt a CDS felár, emelkedtek az állampapírpiaci hozamok, és a 300-as szint közelébe gyengült a forint az euróval szemben.
A helyzet romlását egyrészt globális folyamatok okozták: áprilisban ismét éleződtek az eurózóna perifériás országaival kapcsolatos feszültségek, a fókuszban elsősorban Spanyolországgal, amely méretéből adódóan nagy kihívás elé állítja az EU jelenlegi válságkezelő mechanizmusát. A romló külső környezet mellett a hazai hírek meglehetősen vegyesek voltak Bebesy szerint. "Az IMF tárgyalások megkezdésének időpontja egyre inkább csúszni látszik. Továbbra is úgy tűnik, hogy a retorika szintjén túl a kormány nem igazán igyekszik a feltételek teljesítésével, és inkább vállalja a kiugróan magas kamatokon történő adósságfinanszírozást" - írja.
Pozitívum az elemző szerint, hogy a hétfőn nyilvánosságra hozott második Széll Kálmán Tervben a kormány deklarálta a deficitcsökkentés melletti elkötelezettségét, így a program végrehajtásával az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. A monetáris politika számára azonban az is meghatározó, hogy az adóemelések miatt újabb egyszeri lökést kap az infláció 2013-ban. A Budapest Alapkezelő véleménye szerint ugyanakkor a fő veszélyforrás továbbra is az, hogy a jelenlegi növekedési kilátás mellett bizonytalan az ország adósságfinanszírozásának fenntarthatósága az IMF-védőháló hiányában. A helyzet hirtelen romlása könnyen kényszerítheti az MNB-t kamatemelésre az ország pénzügyi stabilitásnak megőrzése érdekében. IMF támogatással a Széll Kálmán terv megvalósítása akár a kamatcsökkentésre is lehetőséget biztosítana - jegyezte meg Bebesy Dániel.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben megállt a forint árfolyamának, valamint a hozamok és a kockázati felárak év eleje tartó csökkenése, elsősorban az IMF/EU-tárgyalások megkezdésének elhúzódása miatt. Sőt, a hazai gazdaság kockázati megítélése relatíve romlott a régióhoz képest - jegyzi meg közleményében.
A reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban Suppan Gergely szerint. Utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják. A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás indokolt, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben az elemző szerint nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik. Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat. A várható kamatcsökkentési folyamatot azonban lassíthatják, illetve bizonytalanabbá tehetik a kormány bejelentett adóemelési tervei, amelynek következtében a 3 százalékos inflációs cél később teljesülhet, jövőre ugyanakkor érdemben mérséklődhet az infláció - teszi hozzá.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője a monetáris tanács kamatdöntési indoklása előtt arra emlékeztetett, hogy a jegybank korábban többször jelezte: monetáris enyhítésre egyebek mellett a forint árfolyama nem ad lehetőséget, a kamatemelést pedig az infláció folyamatok nem indokolnak. A monetáris tanács továbbra is óvatos, kiváró politikát folytat. Monetáris enyhítésre az elemző is csak akkor lát lehetőséget, ha előrelépés történik az IMF/EU-tárgyalásokban.
MTI
