Lengyelország vagy Románia lesz belőlünk?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi eszközeit sorra véve és a kormány csütörtöki közleményét melléjük téve két lehetőség van: vagy úgynevezett rugalmas hitelkeretet (flexible credit line - FCL), vagy pedig elővigyázatossági hitelmegállapodást (precautionary credit line - PCL) kötünk. Az vélhetően túl nagy arcvesztés lenne a kormánynak, ha egy, a 2008-ashoz hasonló készenléti hitelmegállapodást (stand by arrangement - SBA) írna alá, egyébként sem vagyunk annyira rossz helyzetben, mint három éve.
Az FCL-ről a szakemberek szerint maximum álmodozhat Magyarország, kicsi az esélyünk, hogy ilyen hitelkeretet kapjunk. Ezt a hitelkeretet ugyanis az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínálja válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül. A kormány kommunikációja arra utal, hogy mi nagyon szeretnénk ilyen megállapodást, de a realitás nem ez.
Rugalmas hitele jelenleg Lengyelországnak van, mely lényegében bármikor lehívhat közel 20 milliárd eurót a Valutaalaptól külön ellenőrzés nélkül. A megállapodást 2009 májusában két évre írták alá, majd idén januárban további két évre meghosszabbították. Nem csak azért nincs esélyünk erre a hitelkeretre, mert a magyar gazdaság lényegesen gyengébb a lengyelnél, hanem azért is, mert az IMF vélhetően szeretne minket rövid pórázon tartani. Vagyis éppen az olyan büszkén hangoztatott nem ortodox gazdaságpolitika miatt a washingtoni szervezet várhatóan ragaszkodni fog ahhoz, hogy negyedévente felülvizsgálhassa a megállapodás betartását, nem fognak "biankó csekket" kiállítani.
Fókuszban a pénzügyi békéltető testület
mfor.hu konferencia december 8-án a Gellértben
A másik, jóval reálisabb alternatíva az elővigyázatossági hitelmegállapodás, melyet szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szabványos feltételeinek. Ebből a szinten egy-két évre szóló keretből sem kell lehívni, azaz ténylegesen kölcsönt fölvenni, hanem szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt.
Emellett van egy átmenet a hagyományos készenléti hitel és az elővigyázatossági hitel között az úgynevezett elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás. A közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi. A különbség az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását. A jelenlegi állás szerint nekünk erre van a legnagyobb esélyünk. Hasonló hitele a régióban Romániának van 2011 márciusa óta.
Mit kérhetnek cserébe?
Éppen azért, mert Románia nem olyan régen, bő fél éve kötött megállapodást az IMF-fel, az ő példájukból érdemes kiindulni akkor, amikor arra keressük a választ, hogy mi lehet az új hitel ára. Emellett magyar-specifikus tényezőket is érdemes figyelembe venni. Szakemberek szerint az például szinte biztos, hogy ha meg akarunk állapodni az IMF-fel, akkor a devizahitelesek egyoldalú megmentését el kell felejtenie a kormánynak. Emellett várhatóan a korábbinál erősebb garanciákat kérnek majd arra nézve, hogy 2013-tól valóban fokozatosan kivezetésre kerülnek a válságadók és nélkülük is fenntartható lesz a magyar költségvetés.
A további feltételeket illetően érdemes elővenni az IMF március 25-én kiadott közleményét, melyben beszámol a Romániával kötött hasonló hitelmegállapodásról. "Az új hitelprogram az építkezésre koncentrál további fiskális kiigazításokkal és strukturális reformokkal, hogy beindítsa a növekedést és emelje a magánszektor részvételét a gazdaságban" - írta akkor a szervezet keleti szomszédunk kapcsán.
"A kormány által tervezett kiigazítások segítenek 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt 2012-ben. Emellett előretekintve a változások a szociális rendszer és az egészségügy reformjára, az adórendszer fejlesztésére fókuszálnak, illetve prioritást élvezhetnek a szervezeti változások, melyek hatékonyabbá tehetik az EU-források felhasználását" - mondta az IMF képviselője Románia kapcsán idén tavasszal.
A fentiek mellett a Valutaalap szorgalmazta a román állami vállalatok hatékonyabbá tételét, illetve egy román szakszervezeti vezető szerint az új hitelmegállapodás ára volt 30 ezres leépítés a közszférában.
Csak a korábbi tervet kell leporolni
A fenti feltételek szinte teljes egészében lefedik a tavasszal ismertetett Széll Kálmán Tervet, vagyis nem kell nagyon megijednünk az esetleges nagy elvárásoktól. A kormány reformcsomagjában is szerepelt például az állami vállalatok (MÁV, BKV) hatékonyabbá tétele, az egészségügy és a szociális rendszer reformja. Emellett az Új Széchenyi Terv tavaszi meghirdetése óta a magyar kormány is kiemelten kezeli az uniós források hatékonyabb felhasználását.
A fentiek mellett a probléma csak az, hogy mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, a Széll Kálmán Terv felpuhult, ezért volt szükség ősszel az áfa és a jövedéki adó megemelésére, illetve az adójóváírás kivezetésére januártól. Korábban mi is megpróbáltuk számba venni, mi valósult meg a reformcsomagból, és nagyjából kétharmados arányt sikerült számokkal is alátámasztani.
A rokkantnyugdíjak felülvizsgálata terén például egyelőre nem történt komoly előrelépés, holott márciusban még azt ígérte a kormány, hogy júliusra kidolgozza a felülvizsgálat feltételeit. Emellett az állami vállalatok hatékonyságjavítása is rosszul áll, nemrég a Közgazdász Vándorgyűlésen Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is úgy fogalmazott, hogy a közösségi közlekedés terén maga sem látja a reformokat.
Annyiból tehát könnyebb helyzetben lehetünk egy újabb IMF-megállapodás kapcsán, hogy nem kell teljesen új tervet kidolgozni, hiszen tavasszal az is bebizonyosodott, hogy a piac jól fogadta a Széll Kálmán Tervben foglaltakat. Arra viszont fel kell készülnünk, hogy ha újra az IMF védernyője alá menekülünk, akkor a szervezet szigorúan ellenőrizni fogja a reformok végrehajtását és szükség esetén kikényszeríti azokat a fájdalmas lépéseket, amiket a kormány "elsumákolt".
Beke Károly
mfor.hu
