4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Bár hivatalosan még cáfolják, egyre inkább úgy tűnik: a Bajnai-kormány egyik fő törekvése elérni a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) és az Európai Uniónál, hogy az idei államháztartási hiány három százaléknál magasabb lehessen. Ettől függ majd az idei megszigorítások mértéke, azaz mennyi pénzt kell majd elvenni a lakosságtól adóemelés vagy kiadáscsökkentés formájában. Úgy látszik, ebbe már az ellenzék is beleegyezett, hiszen Matolcsy György fideszes gazdaságpolitikus is elképzelhetőnek tartja a 3,6 százalékos deficitet. Mfor.hu háttér.

A magyar politikai elit - kis túlzással - mostanság többet van Washingtonban és Brüsszelben, mint itthon. Tegnap konzultált egymással Bajnai Gordon kormányfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, a találkozó a külső jelek alapján meglehetősen szívélyesre sikeredett. Oszkó Péter pénzügyminiszter pedig nem rég vizitált az IMF-nél, hogy találkozzon annak vezetőivel. Eközben a legnagyobb ellenzéki párt gazdasági nagyágyúi is Brüsszelben tartozódnak, feltehetőleg ugyanabban az ügyben.

Matolcsy György, a Fidesz kormány egykori gazdasági minisztere a Reutersnek adott interjújában kifejtette: a jelenlegi kormány egy második IMF-megállapodást készít elő, mivel nem tudja tartani a beígért 2,9 százalékos államháztartási deficitet. Ezzel kapcsolatban kiemelte: "Miért ne lehetne nekünk átfogó, merész adóreformunk, cserébe egy 3,6 százalékos államháztartási hiányért?"

Új elemek az IMF-szerződésben?

Bajnai Gordon és Oszkó Péter ezt a szándékot tagadja, legalábbis a nyilvánosság előtt. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország a recesszió ellenére is tartani kívánja a 2,9 százalékos hiánycélt. Bajnai egyenes cáfolta, hogy Barrosónál szóba hozta volna a költségvetési hiány mértékét. Egyből hozzátette azonban, hogy a májusi felülvizsgálat során szeretnék beemelni az új program „bátrabb, határozottabb, nagyobb hatású, gyorsabb felzárkózást ígérő, rövid távon fájdalmakkal járó” elemeit a hitelcsomagba. A kormány tartja magát a szerződéshez, de a februári gazdaságpolitikai tervekhez képest megváltozott körülményeket figyelembe kell venni, tette hozzá a kormányfő.

Vagyis - úgy tűnik - a kormány jelenleg cáfolja, amit már szinte mindenki tud. De miről is szól ez a számháború a költségvetési hiányról? Eredetileg arról volt szó, hogy Magyarország csak adósságtörlesztésre használná fel az IMF-től, az Európai Uniótól és a Világbanktól kapott 25 milliárd dolláros hitelt. A lejáró tartozásokat ebből a keretből lehetne fedezni, mivel hazánk a magánpiacokról nem kap hitelt.

Túl a három százalékon

Ám felvetődött, mi lenne, ha az engedélyezett három százalékos mérték átlépése esetén is költhetnénk a Nemzetközi Valutaalap pénzét. Így ugyanis kisebb lenne a lakosság felháborodása, és a gazdasági visszaesés is mérsékeltebb lehetne.

A deficit feljebb tornászásával némi pénz keletkezne a kasszában, amit többféleképpen el lehetne költeni. Egyrészt változhatna - az eredeti tervekhez képest - a megszorítások nagysága – tehát az, hogy mennyi pénzt vegyenek el a lakosságtól adóemelés vagy kiadáscsökkentés formájában. A másik verzió Matolcsy Györgyé, aki az így keletkezett többletforrásokat adócsökkentésre fordítaná. Ez a remények szerint segítene a cégeknek a munkahelyek megőrzésében, és a későbbi fellendülésnél is jól jöhet.

Egészen máshonnan közelítette meg a dolgot Tölgyessy Péter. A politikai elemző szerint a most vártnál több százalékkal nagyobb gazdasági visszaesés jöhet idén, és nagyon úgy tűnik, hogy a három százalék alatti hiány az eddig kilátásba helyezett megszorításokkal nem teljesíthető. Mivel az IMF és az EU nagyon nagy eltérést már nem fogadhat el, a legegyszerűbb megoldás a visszalépés az adócsökkentéstől, és a program csak a további talpon maradásra lehet elég.

Vigyázni kell az államháztartási hiánnyal

Felvetődik azonban egy másik probléma is. Ki ne emlékezne arra, hogy a 2006-ban indult konvergenciaprogram révén milyen nehezen sikerült a kilenc százalékos hiányt négy százalék alá lenyomni. Ha most ismét elkezdünk ezzel játszadozni, akkor ki tudja, hová ugrik fel ez a mutató. Akkor pedig jövőre a recesszió mellett azzal is meg kell küzdenie a feltehetően új kormánynak, hogy ismét leszorítsa az államháztartás hiányát.

Ki kellene tehát valahogy törni ebből a harminc éve ismétlődő körből. Persze azoknak is igazuk van, akik szerint a társadalom tűrőképességét csak egy szintig szabad próbára tenni.

A bűvészkedés a deficittel lényegében annak a kérdése, hogy meddig húzzuk ki a válságot anélkül, hogy valami végzetes ne történne. De vajon indokolt-e ez a félelem, és nem lenne-e jobb minél előbb túl lenni rajta?

VMI

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!