Az MNB gyakrabban küld írásos beszámolót munkájáról az Országgyűlésnek

Makró Magyar Nemzeti Bank (MNB)

2012. június 8. 14:25

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átalakítja a tevékenységéről szóló jelentéseinek publikációs gyakorlatát, a jegybank az új törvényi szabályozásnak és a hatékony erőforrás-gazdálkodás elveinek megfelelően a jövőben az Éves jelentés mellett Féléves, és a korábbi Negyedéves jelentések felépítésével megegyező - két - időközi jelentésben tájékoztatja a nyilvánosságot tevékenységéről.

A jegybank honlapján megjelent dokumentum szerint a 2012. január 1-jétől hatályos, az MNB-ről szóló 2011. évi törvény ("MNB törvény") új elemként az Országgyűléssel való kapcsolattartás részeként előírja, hogy az MNB elnöke az évenkénti beszámolási kötelezettségen túl féléves rendszerességgel, az éves jelentés tartalmának megfelelően írásban is számoljon be a jegybank működéséről. Ennek a szabálynak először a 2012 első félévéről szóló beszámolóval kell a jegybanknak megfelelnie.

Ezen túl az MNB törvény továbbra is tartalmazza azt a szabályt, hogy a jegybank a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít, és azt nyilvánosságra hozza.

Az MNB a jövőben úgy alakítja át a tevékenységéről szóló jelentéseinek publikációs gyakorlatát, hogy az első negyedéves tevékenységéről az adott év áprilisában időközi jelentés formájában számol be.

A szeptemberben megjelenő Féléves jelentés az első félév működését mutatja be, míg a harmadik negyedév folyamatairól novemberben publikál időközi jelentést a jegybank.

Az utolsó negyedév beszámolója - az Éves jelentés részeként - március-áprilisban jelenik meg.

A jegybank közleménye szerint az idén még két beszámoló — az első két negyedévet felölelő Féléves jelentés és a harmadik negyedév folyamatait bemutató időközi jelentés — jelenik meg. A Féléves jelentést 2012. szeptember 18-án, az időközi jelentést 2012. november 20-án publikálja a jegybank.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Külföldről nézve úgy tűnik, vazallussá teszi Magyarországot a kormány

Riportot közöl a BBC a magyar kormány duzzadó akkumulátorgyártási ambícióiról, a fejlesztések előnyeiről, amit más uniós tagországok irigyelnek, és hátrányairól, amiből nem kérnének.

Matolcsy György megüzente Orbán Viktornak: ne legyen választási osztogatás!

Az Orbán-kormány folyamatosan lefelé módosítgatja a GDP-adatokat, felfelé pedig a hiánycélt. A jegybank keddi üzenete a szigorúbb fiskális fegyelem iránt intő jel volt még akkor is, ha azt Gulyás Gergely lapunk kérdésére megpróbálta a valóságosnál jelentéktelenebbnek beállítani.

Buksza: mekkora az eltérés a nők és a férfiak fizetése között Magyarországon? - A hét ábrája

Az elmúlt években 60-96 ezer forint eltérés volt a nők és a férfiak bruttó átlagbére között az utóbbiak javára. Hosszú távon a béremelkedés mindkét nemnél lényegében azonos mértékű, de rövid távon picit tempósabb növekedés látható a nők fizetésénél. A hét ábrája a Buksza blogtól.

Vitézy Dávid: „Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni”

A független főpolgármester-jelölt szerint teljes, totális tévút a magasvasutas elképzelés.

Óriási a hiány kamionsofőrökből, de lesz ez még rosszabb is!

Már most is hiány van teherautóvezetőkből, de még nagyobb gond, hogy nagy részük tíz éven belül nyugdíjba vonul.

Villanyautó? Nem csak ez a kérdés

Az elektromos autók a vártnál lassabban, de egyre nagyobb szerelet kérnek maguknak. Persze van egy csomó kihívás, elég csak a magas árra és a finanszírozásra, az áramkutak hiányára, a hatótáv-félelmekre gondolni. Egyebek mellett ezek a kérdések lesznek terítéken a Privátbankár, az Mfor és a piac és Profit kiadója, a Klasszis Lapcsoport által szervezett hiánypótló, "E", mint energia című, május 16-án sorra kerülő konferencia villanyautó-szekciójában.

Kínai luxusvasút épülne Ferihegy és a Belváros között?

Kínai pénzből, kínaiak kínai technológiával építenék.

Az év második felében jön a „konszolidációs program”?

Az S&P megerősítette hazánk forintban és devizában fennálló államadósságát, és érvényben hagyta annak stabil kilátását is, azaz sem további fel-, sem pedig leminősítésre nem kell számítani. A hitelminősítő az idei választásokat követően „konszolidációs programra” számít a kormánytól, és 2024-re – a kabinet várakozásainál alacsonyabb – mindössze 2,2 százalékos növekedésre számít.

Nagy Márton csak feszültséget generált az üzemanyagok piacán. Fotó: Pixabay

Üzemanyagárak: megoldás helyett gumicsontot kaptunk Nagy Mártontól

Ahogy azt heti sorozatunkban, az Mfor Üzemanyagár-figyelőben előre jeleztük, a héten kisebb árcsökkenés volt a kutakon. A változás mellett érdekes történés volt, hogy a kormány nem megoldást, hanem csak további feszültséget generált az üzemanyagok piacán.