A monetáris tanács hétfőn döntött arról, hogy az MNB szeptember 14-én féléves próbaidőre megkezdi a bankrendszer egészére vonatkozó előrejelzéseit. A jegybank vezető elemzője Balogh Csaba szerint az MNB több információval rendelkezik, mint a bankrendszer egyes tagjai, így a bankrendszer egészét érintő likviditási hatásokat pontosabban képes felmérni és közzétenni. A jegybank szakértői elmondták, két területet fog át a keddenként megjelenő előrejelzés: a Kincstári Egységes Számla (KESZ) alakulásáról közöl információt az MNB, amely a költségvetés bevételeire és kiadásairól ad számot, illetve prognózist és közli a készpénzállomány alakulását.
Amennyiben a KESZ állománya nő akkor a bankrendszer csökkenő likviditásra számíthat, ha pedig a KESZ számla csökken, akkor a likviditás várhatóan nő. A szakértők hozzátették azt is, hogy a készpénzállomány növekedése a várható likviditás csökkenését, a készpénzállomány csökkenése pedig a likviditás bővülését hozza magával.
Mivel a bankrendszer eddig nem rendelkezett ilyen előrejelzéssel, a túlzott óvatosság miatt olykor a szükségesnél nagyobb összeget helyeztek ki egynapos bankközi piacon, amelynek nyomán az egynapos kamat szintje, a jegybank kamatfolyósójának (5,25 százalék plusz/mínusz egy százalék) alján, azaz 4,25 százalékon ragadt - magyarázta a jegybanki elemző, akik megerősítették, hogy az MNB a kamatfolyósó közepén kívánja tartani az egynapos betét kamatát.
Amennyiben az MNB előrejelzései jó támpontot adnak a bankrendszernek, akkor a hitelintézetek feltehetően nagyobb összeget helyeznek el kéthetes MNB betétben, és kisebb összeget egynapos betétben - fogalmaztak a szakértők.
MTI
