- A kampány első fontos témája még januárban a nyugdíjrendszer volt. Ha jól olvasom ki a programjukból, akkor Önök a jelenlegi rendszert fenntarthatónak és jónak tartják, és nem terveznek gyökeres változásokat.
- Igen, az elmúlt években kialakult rendszer jó ötvözete a szolidaritási és a kereset arányos szempontoknak, méghozzá jó arányt sikerült kialakítani. Ezt az is mutatja, hogy a nyugdíjrendszer működőképes és finanszírozható, tehát mindig lesz annyi befizetés, amennyi nyugdíjat kell fizetni. Viszont akarunk változtatni, néhány fontos ügyben. Szerintünk a gazdasági növekedés révén olyan nyugdíjszámítási szabály léphet életbe, amely figyelembe veszi a keresetek és a nyugdíjas infláció növekedését is, egyenlő arányban. A másik fontos változás, hogy 2011-től elindítunk egy nyugdíjprémium-programot, ami differenciáltan visszaadja a 13. havi nyugdíjat fokozatosan a gazdasági teljesítménytől függően.
- A programjuk szerint jövőre 3 százalék feletti gazdasági növekedést várnak, utána pedig évi 4-5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Hogy sikerülhet ezt elérni?
- A gazdasági csökkenés után alacsony bázisról indul újra a bővülés, tulajdonképpen vissza fogunk kapaszkodni arra a szintre, ahol 2007-2008-ban voltunk. De azzal is számolunk, hogy Európában elindul a gazdasági fellendülés, az exportpiacaink újra megnyílnak, az ottani növekedés pedig óhatatlanul húzza magával a magyar gazdaságot is. Emellett a belső piac is megélénkül, hiszen az idei és a tavalyi szja-csökkentés hatása várhatóan megjelenik majd kereslet formájában a piacon.
- Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz feljebb tudja alkudni a költségvetési hiánycélt az IMF-nél, mint ahogy arról az utóbbi hetekben szó volt?
- Az teljesen világos, hogy ha nő a költségvetési hiány, - még ha megállapodás alapján is - akkor azt finanszírozni kell. Elterjedt, hogy az IMF annak fejében engedélyezne magasabb hiányt, hogy az új kormány szerkezeti reformokat hajt végre. Hogy a Fidesz-KDNP terminológiájával éljek: akkor viszont kérdés, hogy hány iskolát, hány szárnyvonalat zárnának be, hány embert bocsátanának el.
- A közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kétségeit fejezte ki a költségvetés tarthatóságával kapcsolatban. A jegybank szerint az idei költségvetés mondjuk úgy, hogy "határeset", jövőre viszont nem lesz tartható a 3 százalék alatti hiány újabb megszorítások nélkül.
- A jegybank jelzése fontos, de ez is azt támasztja alá, hogy az idén végképp nem szabad elengedni a hiányt, mert akkor jövőre még rosszabb feltételekkel indulnánk. Ha megkezdődik a növekedés, csökkenni kezd az ország adóssága, és közben a jegybank az adósság szerkezetét is meg tudja változtatni, akkor elkerülhetőnek tartom azt, hogy jövőre újabb megszorításokra legyen szükség.
- Programjuk szerint 2011-ben beléphetünk az ERM-II zónába, 2014 januárjában vezethetjük be az eurót. Ön szerint érdemes sietni a csatlakozással?
- Fontos kérdés, és komoly vita zajlik róla. Mi azt tartjuk fontosnak, hogy megteremtsük a feltételeit, hogy 2014-ben bevezethető legyen az euró. Mert akkor lehet 2013-ban dönteni, hogy a 2014-es csatlakozás a nemzeti érdek alapján jó dátum, vagy érdemes még várni egy-két évet. Nem mindegy, milyen árfolyamon és milyen körülmények között történik meg az euró bevezetése.
- Azt szokták mondani, hogy a gyenge forint az exportőröknek, az erős forint pedig az 1,7 millió magyar devizahitelesnek jó. Ön szerint hol van a magyar deviza ideális árfolyama az euróval szemben?
- Én a 260-270 forintos euróárfolyamot tartom olyannak, amelyik egyik fontos célt sem szorítja háttérbe. Megtapasztaltuk, hogy amikor 235 forint volt egy euró, akkor az jó volt a devizahiteleseknek, de teljesen ellehetetlenítette az exportot. S hiába lett volna jó az exportőröknek a 290 forint, megingatta az egész társadalmat.
- A programban írnak egy bérlakásépítési programról. Ennek a részleteiről hallhatnánk valamit?
- Szakmai szervezetek javasolták, amit támogatunk. Lízingkonstrukción alapulna, ahol az állam garanciát vállal, nem maga a befektető. Európában számos helyen sikeresen működik hasonló módszer. Az ma nehezen meghatározható, hány lakás épülhetne ilyen formában, mert jelentősen függ az emberek jövedelmi viszonyaitól. A piac fogja eldönteni, hogy melyik régiókban hány ilyen támogatott lakásra lesz szükség.
- Ígéretük szerint választási győzelmük esetén újra lehet majd államilag támogatott lakáshitelhez jutni. Ezt milyen formában gondolták?
- Döntően az első lakáshoz jutáshoz adnánk segítséget kamattámogatás formájában, nagyon szigorú feltételek mellett. És ez nem a vagyonfelhalmozás eszköze lenne. Több olyan intézkedésben gondolkodunk, melyekkel elősegítenénk a lakásmobilitást és a fiatalok lakáshoz jutását. Ilyen például az is, hogy 35 év alatt használt lakások esetében eltörölnénk az illetéket.
- A legtöbb szakember szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatási ráta, mely messze elmarad az európai átlagtól. A közelmúltban Bokros Lajos úgy nyilatkozott, hogy az állam hosszútávon nem tud adózásra képes munkahelyeket teremteni, tehát nem a közmunkaprogramok jelenthetik a megoldást. Önök hogyan segítenének ezen a problémán?
- Én jó megoldásnak tartom a közmunkaprogramokat. Másfél évvel ezelőtt 140 ezer ember kapott segélyt, ebből ma 110 ezren dolgoznak, csak 30 ezren élnek továbbra is a segélyen. Ha mást nem értünk el ezzel, mint hogy felkel reggel, elmegy dolgozni és megváltozik az életformája, akkor már megérte. Ez természetesen nem ugyanaz a munkahelyteremtés, mint ami a versenyszférában jön létre.
Az MSZP számára stratégiai cél a foglalkoztatás növelése, hogy több embernek legyen munkája. Az a kérdés, hogy milyen támogatást kell adnia ehhez az államnak. Nyilván az állam közvetlenül nem tud létrehozni munkahelyeket, mert piac, termelési struktúra és szakképzettség kell hozzá. De az állam tudja támogatni a szakképzést, tud kamattámogatást adni induló vállalkozásoknak, tud a piacteremtésben segíteni és tud közvetett formában számos egyéb módon támogatni. Megtapasztaltuk, a piac önmagában nem oldja meg a társadalmi és gazdasági problémákat.
- A jelenlegi alacsony foglalkoztatási arány milyen ütemben nőhet a következő években?
- A mi szakértőink számításai alapján évi 80-120 ezer között lehet a munkahelyek szaldója egy 4 százalékos gazdasági növekedés mellett. Ezt három-négy évig lehet vállalni, utána ciklikusan jöhetnek olyan helyzetek, hogy megáll a munkahelyek számának növekedése. Reális célnak a 65 százalékos aktivitási szint elérését tartom.
- Néhány éve slágertéma volt az egykulcsos személyi-jövedelemadó, az utóbbi időszakban azonban mintha háttérbe szorult volna ez a téma. Milyen adórendszert tartana ideálisnak az MSZP?
- Ez is az egyike azoknak az ideológiáknak, melyek önmagukat élik túl. Én baloldali politikusként azt mondom, hogy az az adórendszer, ami most kialakult, amiben az aktívan foglalkoztatottak 85-88 százaléka az első sávba tartozik egy alacsony kulccsal, igazságosabb, mint az egykulcsos adó. A válság idején egy harmadik sávot is indokolt lehet bevezetni, a szolidaritás kifejezéseként.
- Idén év elején az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a vagyonadót. Tervezik-e, hogy módosításokkal újra megpróbálják bevezetni ezt az adónemet figyelembe véve az alkotmánybírák kifogásait?
- Egyetértek a szakmai szervezetekkel: ingatlannyilvántartás és megfelelő számítási bázis nélkül nem szabad még egyszer erre az ingatlan adóra vállalkozni, ugyanis előre borítékolható lenne alkotmányos szempontból az eredménye. Viszont akkor ki kell alakítani a nyilvántartási rendszert, és néhány év múlva lehet, hogy elérünk abba a fázisba, hogy a társadalom is azt mondja, hogy legyen vagyoni típusú ingatlan adózás.
- Az utóbbi hetek slágertémái voltak a BKV és a MÁV háza táján kirobbant sorozatos botrányok. Hogyan tudja az állam, mint tulajdonos hatékonyabb működésre ösztönözni ezeket a közlekedési vállalatokat?
- A korrupció felszámolása vagy megelőzése még önmagában nem teszi hatékonyabbá a közösségi közlekedést. Viszont olcsóbbá biztosan teszi, mert legalább az a pénz nem folyik el, amit ellopnak. Nem azt tartom kulcskérdésnek, hogy állami vagy magántőke működteti ezeket a cégeket, az a kérdés, hogy tudja-e hatékonyan működtetni. Magyarországon politikai-társadalmi szempontból az állami tulajdont tartom követendőnek, viszont ezt garanciákkal kell körülbástyázni, hogy valóban hatékony és működőképes legyen.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
