Az OPEC szerint bevált a termeléscsökkentés

Makró Olaj

2017. január 3. 10:37

Január elsején lépett hatályba a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellhez nem tartozó államok termeléskorlátozási megállapodása; az olaj ára több mint egy százalékot emelkedett kedden délelőtt.

Novemberben állapodtak meg a felek abban, hogy 2017 elejétől összességében napi 1,8 millió hordóval csökkentik olajkitermelésüket. Mind a Brent, mind a WTI típusú nyersolaj-fajta piaci ára több mint egy százalékot emelkedett kedd délelőtt az előző kereskedési napi záró értékhez képest.

A piaci szereplők keresni fogják a bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a résztvevők valóban betartják-e a megállapodást - véli a származékos ügyletekkel foglalkozó londoni CMC Markets brókercég vezető elemzője. Ric Spooner szerint a megállapodást valószínűleg betartják a felek, főképpen a kezdeti időszakban.

Oroszország vállalta a kartellen kívüli országok közül a legnagyobb mértékű csökkentést, napi 300 ezer hordót, melyet az év első felében fokozatosan fog elérni. Decemberben az orosz kitermelés változatlanul napi 11,21 millió hordó volt, mely megközelítette a 30 éves termelési csúcsot. Két OPEC-tag mentesült a termelés visszafogása alól, Líbia és Nigéria. Líbia a decemberi, napi 600 ezer hordóról immár 685 ezerre növelte a kitermelését január elsejétől.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.