Minden ötödik órára jut egy öngyilkosság Magyarországon

Szeptember 10-e az öngyilkosság megelőzésének világnapja. A magyarországi adatok első ránézésre akár biztatónak is tűnhetnek, hiszen az európai trendeket is túlteljesítve harmadára sikerült csökkenteni az öngyilkosságok számát 35 év alatt. Az tehát már nem igaz, hogy Magyarországon kiemelkedően magas ez a mutató, de az életkor, régió, nem és más csoportok szerinti bontás aggasztó részletekbe enged betekintést.

Négyszer annyi férfi

Tavaly 1601 öngyilkosság történt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden öt órára jut egy eset. Az elkövetők között közel négyszer annyi férfi (1248) volt, mint nő (353), ez az arány megfelel az európai uniós átlagnak.

 „Az alkoholfogyasztás, a család eróziója, a szoros kötelékek elvesztése és a gazdasági recessziók sokkal érzékenyebben érintik a férfiakat, mint a nőket az öngyilkosság szempontjából” – mondta az Mfornak Bálint Lajos demográfus.

A recesszióval kapcsolatos elméletet igazolja, hogy utoljára 1983-ban mértek akkora növekedést az öngyilkosságok számában, mint 2020-ban.

Az öngyilkosság gyakorisága különösen az egykori keleti blokkhoz tartozó országokban magas, például Oroszországban, Ukrajnában, az uniós tagállamok közül pedig Litvániában és Szlovéniában. (Az ukrán férfiak öngyilkossági mutatói már a háború előtt is kiemelkedtek világviszonylatban.) 

A kelet-európai országokban jellemzően magasabb a férfi elkövetők aránya is: például, Lengyelországban és Lettországban több mint hatszor annyi férfi vet véget az életének, mint nő. A korábbi keleti blokkhoz tartozó országokban ugyanis kevésbé alakult ki az igény a mentális egészség fenntartására a férfiak körében. Szemléletes példa erre a férfiak elfojtott érzelmeit jelképező szobor esete, amelyet a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) állított a budapesti Duna-parton. A szobrot ismeretlenek lefejezték, a LESZ később állította helyre.

Bács-Kiskun és Békés kiemelkedik

A magyarországi öngyilkossági arányszám legutóbb akkor kapott nagyobb médiafigyelmet, amikor az Eurostat közzétette a 2020-as regionális adatokat. Ez alapján az egész Európai Unióban a Dél-Alföldön követnek el a legnagyobb arányban öngyilkosságot.

A KSH frissebb adatai szerint a férfiak körében Bács-Kiskun megye helyzete a legrosszabb, a nőknél pedig Békés megyében a legmagasabb az arány. A legritkábban Győr-Moson-Sopron megyében fordult elő öngyilkosság, az ottani 10,8-as ráta már megközelíti az uniós átlagot.

Bálint Lajos demográfus az Mfornak beszélt arról is, hogy a magas öngyilkossági arány a Dél-Alföldön már legalább száz éve megfigyelhető, ezért az okokat nem lehet az utóbbi időszakra korlátozódva vizsgálni. A Qubit még egy öt településből álló kistérséget is említ, ahol Bács-Kiskun megyén belül is kiemelkedően gyakran követnek el öngyilkosságot. A jelenségre több tanulmány is próbált magyarázatot találni: az MTA doktora, Rihmer Zoltán például az ivóvíz alacsonyabb lítium- és magasabb arzénszintjét is befolyásoló tényezőnek tartja.

Az idősek különösen veszélyeztetettek

Az időskori öngyilkosságot nézve Magyarország továbbra is a világ legveszélyeztetettebb országai közé tartozik. Az Európai Unióban is csak Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban magasabb az arány a 85 év feletti korosztályban. Az 50-54 éves korosztályban ugyan arányaiban ritkábban fordul elő öngyilkosság, de ebben a korcsoportban az Európai Unión belül csak Belgiumban gyakoribb, mint Magyarországon.

A 15-19 éves korosztályban a magyarországi öngyilkossági mutató nem kiemelkedő európai uniós szinten, sőt, a 15-29 és a 30-49 éves korosztályt nézve sincs a legrosszabb helyzetű öt ország között. Ezt a KSH frissebb adatai is alátámasztják: a tavalyi, 1601 magyarországi esetből 298-an voltak 40 év alattiak. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál azonban azt tapasztalják, hogy a gyerekek már 11-12 éves kortól beszélnek öngyilkossági szándékról, és a koronavírus-járvány idején több gyerek kereste meg őket ezzel kapcsolatban.

A krízisvonalak csak a megelőzés kései szakaszában tudnak bekapcsolódni. Legalább ennyire fontos, de sokkal összetettebb az öngyilkosság korai megelőzése.

Alig van pszichiáter, de igény lenne rá

Az öngyilkosság egy sokrétű és összetett folyamat utolsó lépése. A döntés okai nem egyszerűsíthetők le a kilátástalan élethelyzetre; pszichológiai, társadalmi, kulturális és környezeti tényezők is befolyásolják, éppen ezért a megelőzés folyamata is összetett.

Az arány 1983 óta tartó csökkenésében szinte biztosan nagy szerepe lehet a mentális betegségek hatékonyabb felismerésének és kezelésének. Azonban a 10,2-es uniós átlaghoz viszonyítva a magyar 16,7-es adat még mindig magas. (Az öngyilkossági rátát a 100 ezer emberre vetített esetszámok alapján határozzák meg.)

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program első mondata szerint Magyarország az Európai Unión belül vezető helyet foglal el a mentális betegségek előfordulása terén. Különösen fontos lenne tehát az alacsony küszöbű, minden rászoruló számára elérhető pszichológiai, pszichiátriai ellátás.

A magyar állami mentális egészségügyi ellátás viszont kapacitáshiánnyal küzd, a magánellátás pedig kevesek számára megfizethető. Becslések szerint jelenleg 700-750 ezer pszichiátriai betegnek van diagnózisa Magyarországon, közülük 80 ezren kapnak valamilyen szakellátást. A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, Oriold Károly a Telexnek arról beszélt: a magyar állami pszichiátriai ellátást 6-700 szakember próbálja a felszín felett tartani, ezért fordulhat elő, hogy súlyos betegek sem jutnak segítséghez. Ráadásul, az ellátás Budapestre és környékére, illetve a nagyobb egyetemvárosokra koncentrálódik (Debrecen, Szeged, Pécs), illetve az is gondot okozhat, ha a terápiás ülés időpontja munkaidőben van.

Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen adatai szerint tíz emberből, aki öngyilkosságot követ el, nyolcan beszélnek előtte a szándékukról, és az elhunytak 50-57 százaléka felkeres valamilyen egészségügyi ellátást élete utolsó hónapjaiban. A megelőzésben tehát nagy szerepe van a háziorvosok és a gyerekorvosok érzékenységének és képzettségének is. Az arány csökkentése érdekében a háziorvosoknak szűrnie kellene a veszélyeztetett társadalmi csoportok, például az idősek, a férfiak, a függőséggel küzdők, vagy a családon belüli erőszakos esetek áldozatainak mentális állapotát és esetleges öngyilkossági szándékát.

Egy 2005-ös szolnoki vizsgálat is alátámasztotta, hogy a háziorvosok rendszerszintű depresszió-továbbképző programja után lényegesen csökkenthető egy térség öngyilkossági aránya.

Az öngyilkosok 60-70 százaléka szenved súlyos, többnyire kezeletlen depressziótól – írja tanulmányában Rihmer Zoltán. A betegség kezelésével viszont 80 százalékkal csökken az öngyilkosság kockázata. Magyarországon a súlyos depresszióval küzdők számát 600-700 ezerre becsülik. 

Százmilliárdokba kerülhet a depresszió

A depresszió egyúttal a munkaképesség-csökkenés vezető oka is világszerte. Mivel az esetek többsége felderítetlen, kezeletlen lehet, a betegség közvetett költségei nehezen számszerűsíthetők. A mentális betegségekhez köthető összes állami költséget a Portfolio a GDP 3,12 százalékára, évente több mint 362 milliárd forintra becsülte 2020-ban. Ennek része a munkanapok kiesése, a testi tünetek és az alvászavarok mellett a koncentrációzavar, a motivációhiány és a teljesítőképesség csökkenése is. A WHO a depresszió okozta teljesítmény-csökkenés hatásait vizsgálta az Európai Unióban, az államok bevétel-kiesését évente 70 milliárd euróra becsülték.

Magyarországnak továbbra sincs nemzeti öngyilkosság-megelőző programja.

Sőt, a Nemzeti Mentális Egészségügyi Programban az áll, hogy még a kórtermeket, fürdőszobákat sem alakították ki úgy, hogy az biztonságos legyen az öngyilkossági szándékra utaló magatartást mutató betegek számára. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelenlegi, 2021-2027-es időszakra vonatkozó ágazati stratégiájában nincs találat az öngyilkosság vagy a szuicid szavakra. A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program kapcsán viszont arról írnak, hogy a még le nem fedett térségekben új, járási szinten működő mentális egészségfejlesztési funkcióval bővített egészségfejlesztési irodákat hoznak létre.

Az uniós rangsor élén állló Litvániában a kormánynak van öngyilkosság-megelőző programja, és azt ők is látják, hogy kizárólag adminisztratív eszközökkel nem lehet nagymértékű változást elérni. A program része a szemléletformálás, a társadalom és a szakemberek edukációja is. A közösségi felvilágosítás fontosságát a Magyar Pszichiátriai Társaság is hangsúlyozta az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából írt közleményében.

„Az öngyilkosság megelőzésében a társadalom minden tagjának megvan a maga kisebb-nagyobb kompetenciával, lehetőséggel és felelősséggel járó feladata” – írja Rihmer Zoltán. A megelőzés tehát össztársadalmi feladat, amiért szülők, rokonok és az oktatásban, egészségügyben dolgozók egyaránt tehetnek. 

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!