Az adóhatóság megállapításai szerint a nettó adókülönbözetek döntő része - 2008. első három negyedévében több mint 80 százaléka - összesen 312,7 milliárd forint az általános forgalmi adóhoz kapcsolódott, akár adóminimalizálás, akár körbeszámlázás révén. "Nem is gondolnák a vállalkozások, hogy a tevékenységük ellenértékének leszámlázása mennyi buktatót rejt magában." - hangsúlyozza Gerendy Zoltán, a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere.
Ha ugyanis nincs összhang a szerződés, a számla és a teljesítési igazolás között, akkor az adóhivatal máris megkérdőjeleződi, hogy valós volt-e az adott gazdasági esemény, holott az is lehet, hogy egyszerűen félreértelmezték az új áfa törvényt.
Az adószabályozás önmagában is többféle kockázatot rejt magában Magyarországon. Így az adóváltozásokat sokszor lehetetlen követni, időnként nem biztosított az átláthatóság, és a szabályok is számtalanszor ellentmondóak, nem egyértelműek. Rendszeres, hogy évről évre olyan jogszabályi változásokat is bevezetnek, majd néhány hónap után korrigálnak, amelyeket más EU tagállamokban egy évvel korábbi kihirdetés és oktatás előz meg, tette hozzá a szakértő.
A nemzetközi gyakorlattal összehasonlítva nálunk az egyik legmagasabb a jogalkalmazókra háruló adóadminisztráció költsége, ami egyben jelentős elvonásokkal is párosul. Mindezen tényezők miatt viszonylag magas az adókikerüléssel elérhető nyereség mértéke, ami sok esetben ahhoz vezet, hogy a vállalkozók jelentős adókockázatokat halmoznak fel, mutat rá Gerendy Zoltán.
Kifejezetten a magyar magántulajdonban lévő cégekre jellemző - ahol a menedzsment és a tulajdonos rendszerint ugyanaz a személy – a tulajdonosoknak nyújtott kölcsönök összegének növekedése. Ez a pénzügyi megoldás bizonyos esetekben rejtett osztalék felvételt takar. Az adóhatóság viszont többször folyamodik a magánszemély tulajdonosok, vagy éppen kölcsönt adók vagyonvizsgálatához, ami többségében jelentős megállapítással jár. Az uniós országok közös ellenőrzései pedig még tovább növelik a szabálytalanságok, adóhiányok feltárásának valószínűségét.
Az alultőkésítés és az aránytalanul magas tulajdonosi kölcsönök ugyanis adózási következményekkel - társasági adóalap növeléssel is - járnak, amit időnként a társaságok nem akarnak figyelembe venni. A nyereség eltüntetésének egyik igen kockázatos módja, amikor az anya-leányvállalati kapcsolatban lévő cégek egyike olyan számlát nyújt be a másikhoz, ami nem felel meg a piaci viszonyoknak. Ha például a külföldön bejegyzett anyavállalat magasabb áron számlázza a szolgáltatatását a magyar leányvállalatnak, mint a tényleges teljesítés értéke, akkor a hazai leányvállalatnál ez az akció alkalmas a nyereség eltüntetésére.
Az adózási szabályok a szokásos piaci árat kérik számon ilyen esetben, s az ettől való eltérés utólag adóalap korrekciót von maga után, aminek az elmaradása jelentős adózási és egyes esetekben likviditási kockázatot is rejt magában, hangsúlyozza a szakértő, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár képzésről kötelező nyilvántartást vezetni, ezek elmaradása nyilvántartásonként 2 millió forint bírságot vonhat maga után.
