Az adószigor miatt nem csökkent az alapkamat?

Nem engednek a nyolcból (Mfor-montázs)

Kevesen várták volna, és nem is csökkentett kamatot a jegybank áprilisban. A Monetáris Tanács egy tagja 25 bázispontos csökkentésre szavazott - mondta Simor András jegybankelnök. Az előző kamatdöntésen a csökkentés voksot sem kapott.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) indoklása szerint a márciusban beérkezett adatok meglehetősen vegyes képet rajzolnak a magyar gazdaság pályájáról. Az első két hónapban még emelkedő inflációt mutattak az adatok, a pálya azonban márciusban csökkenésbe ment át. Ugyanakkor a nem tartós iparcikkek és feldolgozott élelmiszerek ára márciusban a vártnál nagyobb mértékben emelkedett. Azt azonban még nem tudni, hogy ez az emelkedés átmeneti vagy tartós lesz.

Magas a bérkiáramlás mértéke

Emellett a bérinfláció mértéke is kérdéseket vet fel. Jóllehet februárban már csökkenő intenzitást mutatott a bérkifizetés dinamikája, ám ez a növekedési ütem még mindig magasnak tekinthető (januárban tíz, februárban kilenc százalék felett volt). A pontos mértéket és okokat ráadásul nem is könnyű értékelni.

Elképzelhető, hogy a nagy arányú bérnövekedést mindösszesen az adótörvények változása okozza - mondta az elnök. A tavalyi és idei szigorítások - fokozott ellenőrzés, dupla járulékplafon bevezetése - ugyanis mindenképpen növelték a bérkiáramlást. Azt azonban nem tudni, hogy a növekedésért csak ez a jelenség okolható vagy a versenyszférában bekövetkező keresetnövekedés is. A bérkiárámlás ebben az esetben a gazdaság fehéredése miatt következett be, vagyis papíron nem lett drasztikusan magasabb a bérezés, mindössze láthatóvá váltak ezek a pénzek.

A legfrissebb, január-februári statisztikai adatok szerint a versenyszférában 9,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek (januárban 10,4 százalékkal). Ezen belül egyes szektorokon belül irreális bérfejlődés volt tapasztalható: így például az építőiparban húsz százalékkal emelkedtek a bruttó bérek februárban egy évvel korábbhoz képest. Ilyen arányú emelkedést piaci alapon semmi sem indokol, vagyis szinte bizonyos, hogy a cégek inkább bejelentették, esetleg magasabb bérrel jelentették be alkalmazottaikat. Persze az adatokban megjelennek az év elején természetes béremelések is.

A jegybank kamatdöntésének indoklásában kilátásba helyezte a csökkentést, ha az inflációs folyamatok ezt megengedik, és ha ennek következtében javul a kockázati megítélés. Ez egyébként folyamatos javulást mutat részint a kiigazítás kedvező megítélésének és a kockázatvállalási hajlandóságnak köszönhetően.

Túl szigorú a jegybank?

Az erős forint hatásaival együtt most már eltúlzott a monetáris szigor Magyarországon, ahol az idén és jövőre összesen 1,75 százalékpontos kamatcsökkentés indokolt, áll a Merill Lynch befektetési csoport múlt pénteken kiadott térségi elemzésében.

A jelenlegi restriktív kamatpolitikai klíma "a (túl) erős árfolyamból" ered, amelyet a "fenntarthatatlanul magas" - az inflációs várakozások kezelésére "átmenetileg megemelt" - kamatszint hajt. A Merill Lynch 1,75 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentéssel számol Magyarországon 12-15 hónapos távlatban, ebből 2007-re egy százalékpontos enyhítést vár.

Egyre biztosabb a csökkentés

A megkérdezett kilenc nagy londoni citybeli befektetési bank - UBS, Crédit Suisse, BNP Paribas, Deutsche Bank, Barclays Capital, JP Morgan, Goldman Sachs, Merrill Lynch, Dresdner Kleinwort - elemzői közül nyolc egyöntetűen változatlan kamatot jósolt hétfőre - hozzátéve, hogy a következő néhány hónapra várják a kamatcsökkentési ciklus beindulását.

A Merrill Lynch pénteki elemzésében szereplő, 2008 közepéig szóló 1,75 százalékos kamatcsökkentési előrejelzés az eddigi legnagyobb mértékű a vezető citybeli házak prognózisai között. A legmeredekebb csökkentési előrejelzés eddig a JP Morgané volt: forgatókönyve szerint a magyar jegybanki kamat 2008 elejéig másfél százalékponttal 6,50 százalékra süllyed. Igaz, a cég egyre növekvő esélyt lát arra, hogy az MNB ezt a kamatszintet már az idei év végére eléri.