Hazánkban a harmadik legmagasabb a bérek adóterhelése (48,2%) az OECD államok között, és ez egyértelműen rontja a gazdaságunk versenyképességét. Így üdvözölni kell még a legkisebb lépést is, ami a probléma megoldása irányába mutat. Ugyanakkor Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint kétséges, hogy a most bejelentett - a tervezetthez képest 0,5 százalékkal nagyobb - szociális hozzájárulási adó csökkentés, valóban hatékonyan járul-e hozzá a cél eléréséhez.
Lényegében ugyanerre jutott lapunk is, múlt heti elemzésünkben azt írtuk, hogy "közvetlen hatással nem lesz a pénztárcánkra, nem fogunk ezzel többet hazavinni. Ugyanakkor a munkaadóknak némi megtakarítást jelent, de nem eleget."
Az Adótanácsadók Egyesülete tavaly szeptemberben már elemezte az adócsökkentés várható hatásait, és már akkor is kiemelte a szervezet, hogy a foglalkoztatók egy jelentős - legalább 10 százalékpontos - egy lépésben végrehajtott csökkentésre tudtak volna igazán pozitívan reagálni. A nagyobb cégek a megtakarításból technológiai beruházásokat hajthattak volna végre, vagy a már ott dolgozók bérét emelhették volna differenciáltan, vagy esetleg új munkahelyeket teremthettek volna. A fejlesztés és a munkahelyteremtés a termelés növekedéséhez vezetett volna, a béremelés pedig a jó munkaerő megtartását támogatta volna.
Az egyesület már akkor is hangsúlyozta, hogy a megoldás lényege éppen az lett volna, hogy a vállalkozások maguk dönthettek volna a helyzetükhöz a legjobb illő megoldásról. Ugyanakkor a szervezet már akkor sem tartotta valószínűnek, hogy a mikrovállalkozásokra akár a nagy, egy lépésben végrehajtott csökkentésnek számottevő hatása lenne. Mivel a megtakarítás náluk nem lett volna elég beruházások megvalósítására, így leginkább a tulajdonosok bérének növekedéséhez és tisztulásához vezet az adócsökkentés.
A többlépcsős és kisebb mértékű adócsökkentés miatt tehát erősen kétséges, hogy a 2016-os adócsökkentés (27 százalékról 22 százalékra) következtében növekedett-e a vállalkozások versenyképessége, illetve lehetővé vált-e több munkahely megteremtésének lehetősége a megtakarításból.
Ráadásul a szervezet elemzésében nem számolt azzal, hogy a minimálbér emelésével kombinált adócsökkentés valójában azonnal növeli a vállalkozások költségeit, míg az adócsökkentés hatására beinduló jótékony folyamatokat elodázza.
Vagyis a költségek még az előtt megjelennek, mielőtt a cégek megtermelték volna a magasabb bérek és adóterheik fedezetét.
A többlépcsős és kisebb mértékű adócsökkentés miatt tehát erősen kétséges, hogy a 2016-os adócsökkentés (27 százalékról 22 százalékra) következtében növekedett-e a vállalkozások versenyképessége, illetve lehetővé vált-e több munkahely megteremtésének lehetősége a megtakarításból.
Ráadásul a szervezet elemzésében nem számolt azzal, hogy a minimálbér emelésével kombinált adócsökkentés valójában azonnal növeli a vállalkozások költségeit, míg az adócsökkentés hatására beinduló jótékony folyamatokat elodázza.
Vagyis a költségek még az előtt megjelennek, mielőtt a cégek megtermelték volna a magasabb bérek és adóterheik fedezetét.
2017-re világos, hogy az adócsökkentés több lépcsőben valósul meg, kisebb mértékű lesz az ideálisnál, és kötelező béremeléssel párosul, mindez együtt elodázza a versenyképesség elérésének időpontját.
Valamint továbbra sem látszik kirajzolódni az a gazdaságfejlesztési stratégia, amelynek csak egyik eleme az adócsökkentés, és amelyet a szervezet már tavaly is hiányolt.
Valamint továbbra sem látszik kirajzolódni az a gazdaságfejlesztési stratégia, amelynek csak egyik eleme az adócsökkentés, és amelyet a szervezet már tavaly is hiányolt.
Ezért az egyesület hangsúlyozza, hogy az adócsökkentés önmagában nem elég: jó lenne mielőbb látni, hogy melyek lesznek azok a kiemelt területek, amelyektől a várt gazdasági növekedést remélik a jogalkotók.
mfor.hu
