A megoldás révén az euróövezeti partnerek nem közvetlenül a madridi kormánynak juttatnának támogatást, de nem is közvetlenül a bankoknak, ami valamennyi érdekelt számára megfelelő lehet. Mindenekelőtt azért, mert világossá tenné a piacok számára, hogy nem a spanyol államháztartás szorul külső segítségre, hanem a bankrendszer, vagyis a spanyol ügy merőben különböző természetű, mint például a görög válság.
Továbbá a madridi kormánynak a görög, az ír és a portugál esettel ellentétben nem kellene a támogatásért cserébe szigorú megszorításokat végrehajtani és eltűrni a szuverenitás korlátozását - írta a Süddeutsche Zeitung.
A lap szerint a megoldás azért is megfelelőnek tűnik, mert kompromisszum lehet abban a vitában, hogy csak államokat lehet-e támogatni az euróövezeti válságkezelő rendszerek révén. A spanyol kormány és több tagország azt szorgalmazza, hogy az EFSF-ből és az ESM-ből közvetlenül a bankoknak adjanak pénzt, és módosítsanak a vonatkozó szerződéseken, ha ez jelenleg nem lehetséges. A másik oldalon ugyancsak több tagország áll, az élen Németországgal, azt szorgalmazva, hogy a kormány minél hamarabb kérjen segítséget és stabilizálja a spanyol pénzügyi rendszert.
A Süddeutsche Zeitung szerint jelenleg "európai szinten" egyeztetnek arról, hogy miként lehet megvalósítani a spanyol bankoknak a Frob közbeiktatásával történő támogatását.
A lap emlékeztetett: az ingatlanpiac összeomlása miatt egyre romlik a spanyol bankok hitelállományának minősége, valamennyi bankot együttvéve nagyjából 75-100 milliárd euró friss tőkére van szükség elemzők szerint. A kormány nem tud nélkülözni ekkora összeget.
A válság már az államháztartás finanszírozását is veszélyezteti. Cristóbal Montoro pénzügyminiszter kedden egy rádióinterjúban arról beszélt: országa "előtt bezáródtak a pénzpiacok kapui". A 10 év lejáratú államkötvények hozama a 6,5 százalékos szint körül mozog. Szakértők szerint a 6 százalékot meghaladó hozamok mellett kerül veszélybe a piaci finanszírozás fenntarthatósága.
MTI
