Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tudta mérsékelni az alapkamatot, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban az infláció lényegesen elmaradt a várakozásoktól, az inflációs kilátások javultak a nyersanyagárak és élelmiszerárak esésének következtében, ugyanakkor a gazdasági növekedés és a fogyasztás növekedése lényegesen elmarad a korábbi várakozástól, mindemellett a piaci árazásokba is beépült egy 25-50 bázispontos kamatvágási várakozás a következő hat hónapra.
Az elemző szerint a jegybanknak az infláció felől nézve még meg kell győződnie arról, hogy az elmúlt egy év során kívülről érkezett ársokkok nem gyűrűznek át, így a maginfláció 3,2 százalékra való növekedése óvatosságot indokol. Ugyanakkor a legfőbb érv a kamatok tartása mellett a meredeken emelkedő pénzügyi stabilitási kockázatok, amit elsősorban a svájci frank erősödése okozott.
"Mivel a hazai gazdaság kockázati megítélése romlott, és messze meghaladja a régióra jellemző értéket, továbbra sem számítunk kamatváltozásra a következő hónapokban, annak ellenére, hogy a 3 százalékos inflációs célt ez év végére, jövő év elejére elérhetőnek tartjuk, illetve az EKB szigorítási ciklusának valószínűsíthető megtorpanása is növelheti a mozgásteret a hazai monetáris politika előtt. Ugyanakkor 25-50 bázispontnyi kamatcsökkentést a jövő év második felében lehetségesnek tartunk" - ismertette Suppan Gergely.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint sem okozott meglepetést a kamatdöntés. Annak ellenére, hogy a makrostatisztikák - az infláció és a GDP is - megengedő egy kamatcsökkentéssel szemben, a kockázati környezet annyit romlott az utóbbi időszakban, hogy az MNB nem láthatott teret a kamatcsökkentésre - mondta. Hozzátette: a Raiffeisen előrejelzése szerint az idén egyáltalán nem várható kamatcsökkentés.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a belföldi gazdasági helyzet és a kilátások lehetővé, sőt szükségessé tennék, hogy kamatot csökkentsen az MNB. Alapvetően a külföldi kockázati környezet romlása miatt egyelőre nem tette meg, s ha a helyzet nem javul, valószínűleg a következő hónapokban sem fog hozzányúlni a kamatszinthez - mondta. Arra számít azonban, hogy az év végéig még lehet egy kamatcsökkentés.
Úgy vélekedett: a jegybank stabilabb forintot szeretne, ezért ezen a ponton nem akart csökkenteni, bár a belső gazdasági folyamatok alapján lehetne és kellene is. Az MKB vezető elemzője szerint nem is jó meglepni a piacokat, a kamatcsökkentést célszerű felvezetni egy-két hónapon keresztül, hogy a piacok beárazzák, akkor látni lehet azt is, van-e valamilyen hatása az árfolyamra.
Hozzátette: a forint a legjobban teljesítő valuta volt az idén a térségben a koronával együtt, s a magyar államkötvények is nagyon jól teljesítettek. A forint és a hozamok is nagyon ellenállóak voltak, pedig elég csúnya fordulatok voltak az eurózóna adósságválságban - mondta.
MTI
