Amíg 2000-ben az öt legnagyobb biztosító társaság díjbevétele a teljes piac 83,6 százalékát adta, addig a múlt évben ez az arány 69,3 százalékra csökkent. Ez a két szám ellentmond a világpiacon tapasztalható koncentrációnak, ami az újonnan belépő - nemzetközi - társaságok számának növekedésével magyarázható. Nyugat-Európában a díjbevétel éves növekedése 3-4 százalékos, míg Magyarországon - a PSZÁF legfrissebb adata szerint - az idei és a tavalyi első negyedév között 12,2 százalék a különbség. Nyugat-Európában a növekedés motorja az életbiztosítás, amely egyfajta befektetésnek tekinthető. Ott a nem élet-jellegű biztosítások "beálltak".
Hasonló tendencia rajzolódik ki Magyarországon is, azzal a különbséggel, hogy itt még a nem élet-jellegű biztosítások is felszálló ágban vannak, bár - kétségtelen - a növekedésük mélyen alatta marad az életbiztosításoknak. Az említett PSZÁF adatokból kiderül, hogy az átlagos 12,2 százalékos növekedés mögött az életbiztosítások 22,1 százalékos, míg a nem élet-jellegű biztosítások 4,3 százalékos növekedése húzódik meg. Díjbevételben a kettő csaknem azonos volt, az első 108, míg a második 117 milliárd forintot tett ki.
A magyar lakosságot tekintve így az egy főre jutó biztosítási költés 270 eurót tesz ki évente. Ez jócskán elmarad a nyugat-európai adatoktól, ott ugyanis az emberek 2000 eurót költenek, illetve fektetnek be a biztosításokba.
