Mielőbbi magáncsőd és adósmentés
A bankrendszer egyik kockázati tényezője a háztartások nemteljesítő hitelállományával van összefüggésben. Erre elsősorban az árfolyamkockázattól történő mentesítés jelenthetne megoldás, valamint a családi csőd intézményének mielőbbi bevezetése - derül ki a jegybank legfrissebb stabilitási jelentéséből.
Kulcskérdés a devizahitelesek megmentése Vonnák Balázs, igazgató szerint, ám a jegybank konkrétumok híján a mostani előrejelzésében nem számolt semmilyen mentőcsomaggal.
A jegybanki kimutatás szerint összesen 446 ezer jelzáloghitel-szerződés van most, ami állományban 3500 milliárd forintot jelent. Ebből 120 ezer szerződés, vagyis 900 milliárd forint az, ami nemteljesítő állományt jelent.
A devizahitelek két tényező miatt okoztak jelentős problémát - fogalmazta meg a jegybank igazgatója. Az egyik az árfolyamgyengülés, a másik tényező pedig ami szignifikánsan emelte a törlesztőket, az a felárak kockázati költségeket meghaladó növekedése, amire a szerződések lehetőséget adtak.
Az árfolyamgát kihasználtsága 50 százalékos, a jogosult állomány fele került csupán be, ami elmarad a várakozásoktól, ez pedig növeli a nemteljesítés valószínűségét - mondta Vonnák Balázs. A jegybank felmérést is készített a kérdésben, melynek eredményei szerint a jövedelemarányos törlesztési terhek eloszlása továbbra is kedvezőtlen képet mutat, és mára a legalacsonyabb két jövedelmi decilisbe tartozó háztartásoknál az átlagos törlesztési teher már meghaladta a kritikusnak tartott 30 százalékos szintet. Vagyis a jövedelem több mint 30 százaléka csak a hiteltörlesztést fedezi. Mindez azt jelenti a jegybank szerint, hogy itt komoly szociális problémák jelentkeznek. Ráadásul esetükben figyelhető meg az árfolyamgát rosszabb kihasználtsága is, ami arra világít rá, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára nem nyújt megoldást.
A kérdőíves felmérésben arra is megpróbáltak választ kapni, hogy mi az oka az alacsony kihasználtságnak. A válaszadók negyede úgy gondolta, hogy a kormány előrukkol majd egy még kedvezőbb konstrukcióval, ami azt sugallja, hogy ideje lenne egy, a problémát véglegesen rendező megoldást találni - hívta fel a figyelmet Vonnák. Ennél is többen (a válaszadók 30 százaléka) voltak viszont azok, akik tartottak a később megnövekedő törlesztőktől. 20 százalékban jelölték meg indokként az bizalomhiányt, ami a jegybank igazgatója szerint általános, bankrendszer iránti bizalmatlanságként is értelmezhető. 3 százalékban pedig egész egyszerűen az volt az indok, hogy nem is értesült erről a lehetőségről.
A most elfogadott, kiterjesztett árfolyamgát 25 százalékos adósságelengedést jelent - mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója. Ez nem okoz plusz veszteséget a bankoknak majd, de kérdés lesz, hogy hogyan jár el az ügyfél: vagy fizetőképessé válik, vagy érdemessé válik eladnia a lakást majd, és az önrészt kivenni, illetve les,z aki még így sem válik fizetőképessé. Utóbbiaknak újabb megoldások szükségesek, ám ezzel csak akkor lehet foglalkozni, ha kiderül, hányan lesznek fizetőképesek, és hányan nem. Egyelőre teszt időszak van - fejtette ki Nagy Márton. Hozzátette: ez azonban elég hosszú idő lehet, minimum fél év is. Míg ezt nem visszük végig, addig csak lebegni fog a magáncsőd intézménye, és nem érdemes komolyabban elővenni.
Más kockázatok
A háztartási hitelek nemteljesítő állománya mellett más kockázatok is vannak még a hazai bankrendszerben. Egyrészt a kedvezőtlenné váló befektetői hangulat gyengíti a növekedési kilátásokat, amit részben a fenntartható gazdasági növekedés támogatásával lehet ellensúlyozni. A vállalati szegmensben hitelpiaci problémák figyelhetők meg, ám erre a Növekedési Hitelprogram második szakasza nyújthat majd megoldást. Az idei és a jövő évre is 0,2-0,5 százalékos GDP-növelő hatása lehet majd a programnak (nem a teljes 2000 milliárdos keret hatása, csak az első etapé).
Szintén kockázatot jelent még a bankok tartósan alacsony jövedelmezősége is. Ez egyrészt versenyhátrányt okoz a külső forrásokhoz jutásban (ehhez a tanulmány szerint ismét az NHP 3. pillére nyújthat segítséget), másrészt pedig erőteljesebb mérlegleépítést jelent. Ezt ki lehet küszöbölni azzal, hogy azokat a szereplőket igyekeznek megerősíteni, melyek rövid távon képesek részben helyettesíteni a nagyobb pénzintézeteket.
Összességében ugyanakkor a hazai bankrendszerről elmondható, hogy stabil, sokkellenálló képessége pedig mind szolvencia mind pedig likviditási szempontból erős. A tőkemegfelelési mutató 16,6 százalék feletti, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvezőnek tekinthető.
mfor.hu
